Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1147 Törvényerejű rendeletek A vállalkozói adóról szóló 1987. évi 16. számú törvényerejű rendeletnek a végrehajtása tárgyában kiadott 49/1987. (X. 15.) PM számú rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege. (A vastagbetűs szedés a törvényerejű rendelet, a vékonybetűs szedés a végrehajtási rendelet szövege.) I. Fejezet A VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adókötelezettség 1. § (1) A vállalkozó, a kisszövetkezet és az iskolai szövet­kezet (a továbbiakban együtt: adóalany) gazdasági tevékeny­ségéből származó nyereségét adókötelezettség terheli. (2) Az adókötelezettség a jogszabályban előírt bejelentési, könyvvezetési, nyilvántartási, bevallási, adómegállapítási, adóelőleg-fizetési, adófizetési, bizonylatmegőrzési és adatszol­gáltatási kötelezettséget foglalja magában. (3) Az adóalany adókötelezettsége az adóköteles tevékeny­ség megkezdésének napján kezdődik. 2. § E törvényerejű rendelet alkalmazásában vállalkozó: a) a kisiparos, a magánkereskedő, a gazdálkodó szervezet jogszabályban meghatározott részlegét átalány-elszámolásos vagy szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély; b) az a mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély (család), akinek ebből a tevékenységéből évi kétmillió forin­tot meghaladó árbevétele származik, vagy éves átlagban egy­nél több alkalmazottat foglalkoztat, továbbá a virág- és dísz­növénytermesztő, a kísérleti állattartással és a dísz-állattar­tással foglalkozó magánszemély, az árbevételétől függetlenül; c) a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező mun­kaközösségei és társaságai, valamint a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező, közös név alatt működő társa­ságai, az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a mező­gazdasági szakcsoport a közösen végzett tevékenysége tekin­tetében, továbbá az iskolai szövetkezeti csoport. í . §. (1) ATvr. alkalmazásában a család tagjai a közös háztartásban élő, 16. életévüket betöltött közeli hozzátarto­zók (Ptk. 685. § b) pont). Ha a termelést a család együttesen folytatja, az így elért bevételt egybe kell számítani. (2) A Tvr. alkalmazásában mezőgazdasági kistermelés­nek minősül a magánszemély (család) - ide értve a mezőgaz­dasági szakcsoport tagját is - saját gazdaságában végzett mezőgazdasági termelése (6. § (1) bek.). (3) Egynél több alkalmazottat foglalkoztató magánsze­mélynek minősül az a mezőgazdasági kistermelő, aki az adóévben összesen 307 napot meghaladóan - folyamatosan 1 A tvr. kihirdetésének napja: 1987. október 12. vagy alkalmilag - foglalkoztat tevékenysége keretében más magánszemélyeket ellenértékért, tekintet nélkül a ledolgo­zott órák számára. (4) Az adóhatóság bármely vállalkozó esetében más nyil­vántartások vezetését is előírhatja, vagy annak vezetése alól felmentést adhat. (5) A Tvr. alkalmazásában nem minősül a mezőgazdasági szakcsoport közös tevékenységének a szakcsoport tagjainak a saját gazdaságukban végzett termelése abban az esetben sem, ha az értékesítés és a beszerzés a szakcsoport útján történik. (6) A Tvr. alkalmazásában - szerződéses munkavállalása­ik körében - vállalkozónak minősülnek a KISZ-szervezetek is. Az adó alapja 3. § (1) Az adót az egy naptári évben (a továbbiakban: adóév) elért adóköteles nyereségnek az adómentes nyereség­gel (4. §) csökkentett része (adóalap) után kell megfizetni. (2) Az adóköteles nyereség: a) A vállalkozónál az adóévben elért - e törvényerejű rende­let végrehajtási rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) meghatározott - bevétel és a kifizetett, bizonylattal igazolt termelési és kezelési költségek különbözete; b) a kisszövetkezetnél és az iskolai szövetkezetnél a számvi­teli rendelkezések alapján megállapított és a végrehajtási ren­delet szerint módosított, mérleg szerinti eredmény és a tagok részére bérköltségként történt kifizetés együttes összege. (3) Ha a vállalkozó termelési és kezelési költségként elszá­molható, bizonylattal igazolt kiadásai az adóévben elért bevé­telét meghaladják, azokat a következő év(ek) bevételével szem­ben is elszámolhatja. Ebben az esetben a költségek elszámolá­sát legfeljebb három évre lehet elhalasztani. (4) A vállalkozó az adóköteles tevékenységének megkezdé­se előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett és utóbb a vállalkozásba befektetett eszközökre fordított kiadá­sait a kezdés évében költségként elszámolhatja. (5) Ha a vállalkozó adóköteles tevékenysége megszűnik, az adóköteles nyereséget a végrehajtási rendeletben meghatáro­zott módon kell megállapítani. 2. § (1) A vállalkozó adóköteles nyereségének megállapí­tásánál az adóévben befolyt bevételeket kell figyelembe ven­ni. (2) Az adóköteles nyereség megállapításánál a vállalkozó a bevételeit, a termelési és kezelési költségeit az /. számú mellékletben foglaltak szerint számolhatja el. (3) A vállalkozó készleteiről az év végén a december 31-ei állapotnak megfelelően leltárt köteles készíteni. A leltározás részletes szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) A vállalkozó könyvvezetési, nyilvántartási (számadá­si) kötelezettségére vonatkozó követelményeket a 3. számú melléklet tartalmazza. A könyvvezetés részletes szabályait számviteli közleményben kell közzétenni. (5) A bevételt meghaladó költségek következő évre törté­nő átvitelét az adóbevallásban be kell jelenteni. 3. § A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet bevételeinek megállapítására, költségelszámolási, beszámolási és leltár­készítési kötelezettségére a gazdálkodó szervezetekre vonat­kozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Next

/
Thumbnails
Contents