Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1143 ta jelenleg 3%, ez a kedvezmény csak az állami kölcsönök kamatának felemelése esetén érvényesül. - Kiemelkedően kedvezményezett felhasználásnak minősül az infrastruktúra fejlesztésére fordított jövedelem is. így az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, közműfejlesztési társulási, illetve vízgazdálkodási társulati érdekeltségi hozzájárulás, továbbá a távközlési beruházási hozzájárulás után jár az adókedvezmény. A kedvezmény kiterjed arra is, hogy a magánszemély nyugdíjbiztosítására vagy legalább 10 év, vagy annál hoszszabb tartamú életbiztosítására - végrehajtási rendeletben meghatározott 'összeget - fordít. A javaslat szerint a legalább 67%-ban csökkent munkaképességű és rokkantsági nyugdíjban nem részesülő személyt nyugdíjasnak kell tekinteni. A magánszemély egész jövedelme így nyugdíj mellett szerzett jövedelemnek minősül. Tekintettel azonban arra, hogy a „nyugdíjának összege" 0 Ft, ezért az érintett magánszemélyek vonatkozásában a „0" adókulcsú sáv megkétszereződik, 96 000 Ft-ra emelkedik. Az adókedvezmények körében a lakáscélú 36 000 forintos megtakarításnak a legnagyobb a jelentősége. Ez mind a megtakarításokat erőteljesen ösztönzi, mind pedig a lakásszerzéshez jelentős segítséget nyújt. Mivel e kedvezmény nagy összegű adókiesést eredményez, a Javaslat rendelkezik arról, hogy a megtakarítás nem lakáscélú felhasználása esetén a kedvezmény összegét és a kamat utáni adót átalányösszegben meg kell fizetni. A Javaslat azt azonban megengedi, hogy a magánszemély a megtakarítást ne csak a saját, hanem legközelebbi hozzátartozói lakásproblémájának a megoldásához használja fel. 21. A törvény 21. §-ához A Javaslat azokat az általános érvényű szabályokat és azokat a garanciális rendelkezéseket tartalmazza, amelyek az adó megállapítása és megfizetése során érvényesülnek. E szabályok jelentős része eljárási jellegű. A jogrendszer felépítéséből adódóan az államigazgatási eljárás általános szabályait külön törvény (1981. I. tv.) állapítja meg. Ennek alapján a Minisztertanács rendeletben határozza meg az adóigazgatási eljárás általános szabályait. A személyi jövedelemadóval kapcsolatos eljárási kérdéseket - ha e törvény másként nem rendelkezik - az említett jogszabályok rendezik. Ezért a Javaslat csak a jövedelemadóval összefüggő garanciális, illetve alapvető rendelkezéseket tartalmazza. A Javaslat szerint a magánszemély maga köteles az adóját megállapítani és befizetni. Ez az önadózás elveinek érvényesítését jelenti, szemben a lakosság adóztatásában ma érvényesülő kivetéses módszerrel. Ebben kifejeződik az adófizetővel szembeni bizalom. A bevallásban minden - nem adómentes - jövedelmet fel kell tüntetni. Az adófizető által megállapított adót az adóhatóság mindaddig elfogadja, míg az ellenőrzés alapján esetleg meg nem bizonyosodik annak valótlanságáról. Adólevonás alá tartoznak a munkaviszonyból származó jövedelmek (ha a magánszemélynek más forrásból adóköteles jövedelme nincs), a megtakarításokból és a kis összegű fizetésekből (12. §) származó jövedelmek. Ezek kivételével a magánszemély kötelezettségei és jogai az önadózás rendszere szerint alakulnak, függetlenül attól, hogy a jövedelme közülettől vagy magánszemélytől származik-e. Az adófizető állampolgároknak és az adóigazgatásnak az érdekei egyaránt azt kívánják, hogy ha a magánszemélynek csak munkaviszonyból származó jövedelme van, akkor a munkáltató a magánszemély jövedelméből a nyugdíjjárulékot - a jelenlegivel megegyezően - és ezentúl a jövedelemadót is vonja le. Ezekben az esetekben a munkáltató kötelessége, hogy a magánszeméllyel és az adóhatósággal egyaránt elszámoljon. Ennek során a magánszemélyt megillető, igazolt, összjövedelmet vagy adót csökkentő kedvezményeket és az adóval nem terhelt jövedelmeket a jogszabálynak megfelelően figyelembe kell vennie. Ahhoz, hogy a munkáltató a magánszeméllyel elszámolhasson, a magánszemélynek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a tárgyévben semmilyen más forrásból származó jövedelme nem volt. A munkáltatónak ugyanis nincsenek eszközei arra, hogy a magánszemély egyéb jövedelmeiről ismereteket szerezzen. Az elszámoláshoz be kell továbbá jelenteni a munkáltató részére a kedvezményre, levonásra alapot adó tételeket és azok összegeit is. Az a magánszemély, aki a munkáltatóval elszámol, az ellenőrzésen kívül nem kerül az adóhatósággal kapcsolatba. Az adóalany azt a nyilatkozatát, amelyet a munkáltatónak arról ad, hogy tárgyévben más jövedelme nem volt, az adóbevallással azonos módon kell elbírálni. A jövedelmet kifizető szervet terheli az a kötelezettség, hogy az általa kifizetett jövedelemekről és a levont adóelőlegekről az adóhatóságot a jogszabályban előírt módon tájékoztassa. 22. A törvény 22. §-ához A Javaslat általános érvénnyel mondja ki, hogy a magánszemély jövedelme után adóelőleget köteles fizetni. Az adóelőleg intézményének kettős indoka van. Egyrészt így biztosítható a költségvetési bevételek folyamatossága, másrészt az adófizető érdekeinek is megfelel, ha a tárgyévet követően, hosszú idővel a jövedelem megszerzése után minél kisebb rendezendő adókülönbözet jelentkezik. Az adóelőleg fizetésének a szabályait a Javaslat csak részben határozza meg. Ezek azok a garanciális szabályok, amelyek elsősorban az állampolgárok jogainak, érdekeinek védelmét szolgálják. A magánszemély részére bármely vagyoni értéket juttató jogi személy, illetve a vállalkozói adó fizetésére köteles magánszemély, a magánszemélyek társasága, a szakcsoport és a társasház, az általa kifizetett összegből adóelőleget köteles levonni. Az előbbieket együtt a Javaslat együttesen kifizetőnek nevezi. Nem kell adóelőleget levonni a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmek, a vagyoni értékű jogról való lemondásból vagy átruházásból származó jövedelmek és az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmek esetén. Ennek az az indoka, hogy a kifizető ilyen esetben nem tudja megállapítani, hogy az általa teljesített kifizetésnek mekkora a jövedelemtartalma. A Javaslat meghatározza az adóelőleg kiszámításának az általános módját is. Ennek alapján a kifizető az általa kifizetett összeg után a 18. §-ban szereplő táblázat alapján 48 000 forint hozzáadásával és göngyölítve kiszámítja az adót, és az így kapott összeget fizeti be adóelőlegként. Ez a szabály nem alkalmazható a munkaviszonyban állók esetén. A munkaviszonyból származó jövedelmek utáni előlegként - az egyszerűbb technikai megoldás, és az egyenletesebb