Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

1144 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám ütemű adóelőleg-levonás érdekében - a tárgyhavi jövedelem 12-szerese után járó adó 1/12-ed részét kell levonni. A nagyobb összegű nem rendszeres jövedelem (prémium jutalom stb.) esetén még ez is túlzott előleg levonáshoz vezetne, ezért itt a végrehajtási rendelet eltérő szabályt állapíthat meg. 23. A törvény 23. §-ához A magánszemély adófizetési kötelezettségének mértéke az évi összjövedelmétől függ. Az évi összjövedelem alapján számított adó jelentős részét a magánszemély év közben adóelőleg formájában fizeti meg. A naptári évben befizetett adóelőlegek és az évi összjövedelem alapján számított adó különbözetét kell a magánszemélynek az év végén megfizetnie abban az esetben, ha a naptári év során adóelőlegek formájában az összesen fizetendő adónál kevesebbet fizetett be. Ha az adóelőlegek öszszege meghaladja az évi összjövedelem alapján számított adó összegét, úgy ezt a különbözetet az adóhatóságnak kell a magánszemély részére visszautalnia. Elképzelhető az is, hogy az év végén fizetendő adó egyöszszegben való megfizetése a magánszemélyt - jövedelmei nagyságának jelentős megváltozása miatt - rendkívül nehéz anyagi helyzetbe hozná. Ebben az esetben az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet. Ennél hoszszabb részletfizetés engedélyezésének nem lenne értelme, mert a következő évi jövedelem után fizetendő adó a részletekkel együtt terhelné az állampolgárt. 24. A törvény 24. §-ához Az önadózás rendszerében az adó kiszámításáért, az adóbevallás benyújtásáért, az adó befizetéséért a magánszemély felelős. Más szabály vonatkozik azonban arra az esetre, ha a jövedelem után az adót a kifizető szervnek kell levonnia (kizárólag főmunkaviszonyból származó jövedelem, megtakarításokból származó jövedelem, kis összegű kifizetések). Ezekben az esetekben ugyanis a magánszemélyt semmiféle tényleges kötelezettség nem terheli, az adóhatósággal nem is kerül közvetlen kapcsolatba. így az adólevonás elmulasztásának vagy késedelmes befizetésének minden következményét a kifizető szerv viseli. Ha azonban az adó levonását a kifizető elmulasztotta, úgy polgári peres úton, jogalap nélküli gazdagodás címén az adó összegét az elévülési határidőn belül a magánszemélytől visszakövetelheti. Az adóhatóság azonban az adó megfizetése miatt a magánszemélyhez ezekben az esetekben nem is fordulhat. Hasonló, bár kevésbé szigorú szabály az, hogy amennyiben a kifizető szerv az adóelőleget a magánszemélytől levonta, úgy a magánszemély vonatkozásában ezt úgy kell tekinteni, mintha az előleget az adóhatósághoz befizette volna. Az adóhatóság ezt az összeget is csak a kifizető szervtől követelheti. A felelősség ilyen átvállalása összhangban van azzal, hogy az adórendszer működése során elvégzendő feladatok elmulasztásának a következményeit mindenki maga viseli. 25. A törvény 25. §-úhoz A Javaslat előírja azt, hogy a magánszemély adókötelezettségének teljesítését az adóhatóságnak ellenőriznie kell. Ennek részletes szabályait MT rendelet állapítja meg. Figyelemmel arra, hogy az adókötelezettség tartalma jóval szélesebb, mint az adófizetési kötelezettségé, ezért az ellenőrzés is kiterjed az adó bevallásának és megfizetésének az ellenőrzésén felül arra is, hogy a magánszemély az adóhatóság részére a szükséges bejelentéseket időben teljesítette-e, bizonylatait az előírt határidőig megőrizte-e és az adóelőlegeket minden alkalommal pontosan befizette-e. Abban az esetben, ha az adóhatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy a magánszemély valótlan adóbevallást nyújtott be, vagy adóbevallását a jogszabályban előírt kötelezettsége ellenére elmulasztotta, a magánszemély összjövedelméről, a fizetendő adóról, továbbá az esetleges adóhiányról határozatot hoz. Kivételes eset az, amikor a magánszemély, a munkáltató által megállapított és befizetett adó összegét vitatja. A munkáltató természetesen nem rendelkezik hatósági jogkörrel, így az adózó és a közte felmerült vitát az adóhatóságnak határozattal kell lezárnia. Az adóhatóság a magánszemély adóbevallását és jövedelmeit nem fogja minden évben ellenőrizni. De ha az ellenőrzést megkezdte, az addig nem ellenőrzött időszak teljes tartamára az eljárást kiterjeszti. A Javaslat előírása szerint a különböző években feltárt adóhiányt a vizsgálatot megelőző év jövedelmével összevontan kell megadóztatni. Ez igen szigorú szabály, mely a jövedelmek teljességének a bevallására ösztönöz, de a késedelmi pótlék összegére mérséklő hatást gyakorol. 26. A törvény 26. §-ához Az adózatlan jövedelmek feltárásának egyik eszközeként a Javaslat bevezeti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Két egymást követő vagyonnyilatkozatból Ugyanis megállapítható, vajon az adott időszakban a magánszemély vagyona jelentősen növekedett-e. Az adóhatóság ilyenkor a megnövekedett vagyon mértékével hivatalból összevetheti a magánszemélynek az elmúlt időszakokra vonatkozó adóbevallását. Amennyiben a vagyonnövekedés nem magyarázható meg az adóbevallás adataiból, akkor az adóhatóság a magánszeméllyel együtt tisztázza, hogy a magánszemélynek milyen adómentes forrásokból származó egyéb jövedelme volt. A vagyonnyilatkozat tehát önmagában nem jár adózási következményekkel. A lakosság széles körét - általános jelleggel - a Minisztertanács legfeljebb háromévenként kötelezheti vagyonnyilatkozat tételére. A Javaslat szerint a Minisztertanács határozza meg, hogy kiket kíván jogszabályban vagyonnyilatkozat tételére kötelezni. Az adóhatóság munkáját azonban rendkívül megnehezítené, ha a vagyonnövekedés észlelésekor nem kötelezhetné a közbenső időszakban is az állampolgárt vagyonnyilatkozat tételére. Ezért a Javaslat erre is biztosít lehetőséget. Ebben az esetben viszont biztosítani kell azt, hogy az adóhatóság ne kapjon lehetőséget arra, hogy az állampolgárokat indokolatlanul háborítsa. Ezért a háromévenkénti általános vagyonnyilatkozaton kívül az adóhatóság legfeljebb évente egy alkalommal írhatja elő határozatban - névre szólóan a vagyonnyilatkozat-tétel kötelezettségét. Ilyen vagyonnyilatkozat megtételére azonban csak a jelentősebb vagyonnal, illetve vagyonnövekedéssel rendelkező állampolgárokat célszerű kötelezni, hiszen ennek lehet jelentős adózatlan jövedelem a forrása.