Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

1136 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám (A Tv. 28. §-ához) 29. § (1) Szándékosnak minősül a magánszemély magatartása, ha a tevékenységével vagy mulasztásával az adóhiány elő­idézésére törekszik. Ilyennek minősül különösen a nyilván­tartások meghamisítása, a bevételek eltitkolása, a bizonyla­tok megsemmisítése. (2) Gondatlannak minősül a magánszemély magatartása, ha tevékenysége vagy mulasztása nem irányult adóhiány előidézésére. A gondatlanság fokának megállapításánál fi­gyelembe kell venni különösen az elvárhatóság mértékét, az adóhiányt eredményező tevékenység vagy mulasztás gyako­riságát, súlyát. (3) A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell az adóhiány nagyságát, az elkövető személyi viszonyait, továbbá az adóhiány keletkezésének körülményeit. Elévülés 29. § (1) Az adó megállapításához való jog elévül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított egy év elteltével, amelyben a be nem vallott jövedelem megszerzése az adóható­ság tudomására jut. (2) Az adó megállapításához való jog a jövedelem megszer­zése évének utolsó napjától számított öt év elteltével - az (1) bekezdésben foglaltakra való tekintet nélkül - elévül. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni az adókülönbözet visszatérítéséhez való jog elévülésére is. Az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálata 30. § Az adót megállapító másodfokú határozat bíróság által felülvizsgálható és megváltoztatható. A felülvizsgálat kiter­jedhet az adómegállapítás jogalapjára, továbbá a megállapí­tott adó összegére abban az esetben, ha a vitatott összeg az 5000 forintot meghaladja. Az adó mérséklése 31. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke - az illetékes községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi tanács szociális feladatot ellátó szakigazgatási szerve véleményének ismeretében - az adótartozást és a késedelmi pótlékot kére­lemre elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése a magánszemély vagy az általa eltartott hozzátartozói megélhe­tését veszélyezteti. V. fejezet Záró rendelkezések 32. § Ez a törvény 1988. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az ezt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. (A Tv. 32. §-ához) 30. § Az 1987. december 31-éig esedékessé vált kamat akkor is adómentes, ha a kifizetésre csak 1988. január 1. után kerül sor. 33. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre az adókötelezettség nem terjed ki. (2) Ha az e törvény 6. §-ának (1) bekezdésében meghatáro­zott - 1988. és 1989. évben megszerzett - jövedelem 1987. december 31-ét megelőzően kifizetővel kötött szerződésből származik, a jövedelmet más jövedelmekkel nem kell össze­vonni és nem kell bevallani. E jövedelem után az adó mértéke 20%. Az adót a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be. (3) Az 1988. évben keletkezett adókötelezettséggel kapcso­latos adóhiány miatt a bírságot - a szándékosság esetének kivételével - legalább az adóhiány 20%-áig, súlyos gondatlan­ság esetén legfeljebb 50%-áig terjedő mértékben lehet megál­lapítani, vagy a bírság kiszabásától el lehet tekinteni. 34. § A törvény hatálybalépésével kapcsolatos további át­meneti intézkedésekről törvényerejű rendelet rendelkezik. 35. § Az adó következő évi mértékeire és az alkalmazandó összeghatárokra az állami költségvetésről szóló törvényjavas­latban a Minisztertanács - az ár- és jövedelemi viszonyok változására tekintettel - tesz javaslatot. 36. § (1) E törvény végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. (2) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy rendelet­ben meghatározza; a) a törvényben használt egyes fogalmak értelmezését; b) a törvény 6. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 8. §-ának (4) bekezdésében, 9. §-ának (6) bekezdésében, 15. §-ának 23. és 26. pontjában, 20. §-ának (1) bekezdés d) pontjában, vala­mint (2) bekezdésében, 22. §-ának (3) bekezdésében megjelölt körben a részletes szabályokat; c) az állandó külföldi lakóhellyel rendelkező személyek, illetve egyes külföldről és tartós külszolgálatból származó jövedelmek adózási szabályait; d) a társasház vagy a lakásszövetkezet által a tulajdonosok, illetve a tagok nevében megkötött szerződésekből származó jövedelem esetén az adó megfizetésének módját; e) takarékbetétből származó 1988. évi jövedelmek utáni adó megfizetésének módját. (3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy - meghatározza a lakáscélú megtakarítások (20. §) formá­it, - meghatározza a törvény végrehajtásához szükséges szám­viteli szabályokat és ezekhez kapcsolódóan nyomtatványok kötelező alkalmazását írja elő. (4) A törvény 15. § 12. pontjában meghatározott természet­benijuttatást, illetve 15. pontjában meghatározott költségtérí­tést, költségátalányt miniszteri rendelet csak a pénzügymi­niszterrel egyetértésben állapíthat meg. (5) Elemi csapás esetén az újjáépítés elősegítésére a pénz­ügyminiszter rendeletben e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg.

Next

/
Thumbnails
Contents