Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 34. szám

34. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1063 lekedési és otthoni baleseteinek a megelőzésére fokozott figyelmet kell fordítani. Intézkedések szükségesek a veszélyes és ártal­mas termelési tényezők visszaszorítására, a mun­kafeltételek javítására és a munkafegyelem meg­szilárdítására. 5. Olyan sok ember vet véget önkezével az éle­tének, hogy e tekintetben Európában a legrosz­szabb helyen állunk. A tragédiák nagy része meg­előzhető, hiszen zömmel a pillanatnyi elkesere­dettség, a kilátástalanság, a társtalanság késztet erre a végső elhatározásra. Ezért az egymás iránti nagyobb figyelemmel, a társadalmi támaszt nyújtó kisközösségek alakulásával és összefogásával, a lelki egészségvédelem szolgáltatásainak javításá­val gátat kell vetni ennek a folyamatnak. 6. Előző célkitűzéseink megvalósításában, a nép­betegségek visszaszorításában alapvető jelentősé­gű a kockázati tényezők — a mértéktelen alko­holfogyasztás, a dohányzás, a mozgásszegénység, az egészségtelen táplálkozás, a tartós idegi fe­szültség — együttes hatásának a csökkentése, hi­szen ma munkaképes korú népességünk kb. 90 százaléka rendelkezik egy vagy több kockázati tényezővel. 7. A területi, anyagi, szociális, kulturális kü­lönbségek is indokolatlan mértékben tükröződnek a lakosság egészségi állapotában. A 65 évesnél fiatalabbak körében a legkedvezőbb mutatókat elérő megye 10 ezer lakosra vetített halálozási arányszáma éppen 75%-a a legrosszabb helyen állónak. Differenciált fejlesztéssel kell elősegíteni az esélyegyenlőséget, csökkenteni az egészségügyi ellátásban meglévő aránytalanságokat. Ha megvalósítjuk elhatározott céljainkat, az ezredfordulóig növekedhet egészségben eltöltött éveink száma, remélhetjük a születéskor várható átlagos élettartam meghosszabbodását is. Az állami és társadalmi intézményrendszerün­ket, valamint a fiatalokat és a középkorúakat nagy felelősség terheli azért, hogy idős honfitár­saink teljes értékű polgárnak érezhessék magu­kat, összehangolt szociálpolitikai intézkedésekkel, a társadalmi, közéleti cselekvés új terepeinek megtalálásával, sokoldalú emberi gondoskodással, társadalmunk szemléletének megváltoztatásával tegyük kiegyensúlyozottabbá az öregkort, olyan­ná, hogy érdemes legyen megélni, sőt amelyre ne legyen hiábavaló befektetés egészséges életmód­dal felkészülni. Felelősséggel kell gondoskodnunk rokkant és fogyatékos társainkról. Társadalmunk humanitásáról sokat mond az, milyen feltételeket teremtünk a segítségre szorulóknak. Bár az életmód megváltoztatása az egyes em­ber számára viszonylag gyors közérzet- és egész­ségjavulást hozhat, társadalmi méretekben az eredmények csak több év távlatában lesznek ér~ zékelhetőek. Ahhoz, hogy elhatározott céljainkat a jövő évezred első éveiben elérjük, már most meg kell tennünk minden erőfeszítést. III. SAJÁT EGÉSZSÉGÉÉRT MINDENKINEK TENNIE KELL Az egészség megőrzése mindenkitől tudatos magatartást kíván. Az egészség nem az egészség­ügyben jön létre, az ember teremti meg, és éli mindennapi életének körülményei között ott, ahol tanul.dolgozik, játszik és szeret. Az egészség az­által keletkezik, hogy az ember törődik saját ma­gával és másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani. Eszerint egészségéért, testi és lelki egyensúlyá­ért elsősorban mindenki maga a felelős, de fele­lőssége kiterjed a családjára, a gyermekeire is. Az átélt múlt, a nehezedő életkörülmények hatnak egészségünkre, akárcsak emberi „ kapcsolataink minősége. Jelenlegi feltételeink között minden­napi életünkben nem könnyű egészséges életmó­dot folytatnunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a megfelelő életszínvonal elérése és megtartása, az otthonteremtés lehetőségének megteremtése fokozott terheket jelent, nagy erőfeszítéseket igé­nyel. Ezen rövid távon változtatni nem tudunk. Azt azonban látnunk kell, hogy a több éven át, valós, vagy vélt érdekből vállalt, esetenként erőn felüli túlmunka, az önkizsákmányolás egészsé­günket veszélyezteti. A családnak az egészséges életmód kialakításá­ban fontos szerepe van. A rendszeres életritmus, a személyi higiénia, a mindennapos testedzés és a tartalmas emberi kapcsolatok fenntartásának készsége akkor válik az ember természetes igé­nyévé, ha már kora gyermekkorában erre neve­lik. Az italozó, dohányzó szülők nemcsak saját maguk, hanem lányaik, fiaik egészségét is veszé­lyeztetik. Fontos, hogy ezek a manapság sajná­latosan elharapódzó szokások — melyek első lép­csőjét jelenthetik a szenvedélybetegségeknek — ne verhessenek gyökeret a családban, vagy leg­alább ne „öröklődjenek át" a fiatalokra. A rendszeres testedzés, a sport elengedhetetlen a gyermek harmonikus fejlődéséhez, a személyi­ség fejlesztéséhez. A mozgásgazdag életmód mind a fiataloknál, mind a felnőtteknél a szellemi és fizikai teljesítőképesség növelésének, a feszültsé­gek oldásának, a szabadidő élménnyé alakításá­nak feltétele. Fontos, hogy szabadidőnkben talál­junk lehetőséget legalább a sétára, a kirándul­lásra, otthoni tornára, és ha mód van rá, a koco­gásra, az úszásra, a kerékpározásra is. A táplálkozás az életmód meghatározó része. Ma már sokan tudják, hogy a túltáplált ember egészségét sok veszély fenyegeti. Étrendünk ki­alakítását természetesen befolyásolják anyagi le­hetőségeink és a kínálat is. Sajnos, főzési hagyo­mányaink, étkezési szokásaink nem kedveznek a korszerű táplálkozásnak. Egészségesebb, ha ma­gasabb fehérjetartalmú húsokat (szárnyast, halat) fogyasztunk, a főzéshez növényi olajat haszná­lunk. A cukorfogyasztást édesítőszerekkel mérsé-

Next

/
Thumbnails
Contents