Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1986 / 13. szám
654 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. S^'rr) — a szakosított tanterv alapján működő általános iskolai ének-zene és idegen nyelvi osztályok tantervéről és óratervéről szóló 118/1967. (M. K. 11.) MM számú utasítás módosításáról rendelkező 104/1984. (Műv. K. 4.) MM számú, — az általános iskolai fakultatív foglalkozásokról szóló 116/1984. (Műv. K. 13.) MM számú, — az általános iskolák 1. osztályos tanulói tanévvesztésének megszüntetéséről, illetve csökkentéséről, valamint az ezt segítő értékelési módokról szóló 113/1977. (M. K. 11.) OM számú utasítás módosításáról rendelkező 121/1984. (Műv. K. 16.) MM számú, — az általános iskola nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 114/1977. (M. K. 11.) OM számú utasítás módosításáról rendelkező 122/ 1984. (Műv. K. 16.) MM számú, — a dolgozók általános iskoláiban szervezett alapismereti évfolyamok óraszámának módosításáról szóló 116/1985. (Műv. K. 16.) MM számú utasítás. Köpeczi Béla s. k., művelődési miniszter 1. számú melléklet a 1311986. (VIII. 1.) MM számú rendelethez Az osztályok és foglalkozási csoportok szervezési elvei és létszámhatárai A munkaerőgazdálkodási és a költségvetési tervek megalapozásához az iskolai osztályok és foglalkozási csoportok, a diákotthoni csoportok, valamint az iskolaelőkészítő foglalkozási csoportok számát tanévenként kell megállapítani, figyelembe véve az évfolyamonkénti tanulólétszámot, az iskola, a diákotthon pedagógiai feladatait, tárgyi és munkaerőfeltételeit, továbbá a tanulók szociális összetételét, illetőleg az ebből következő sajátos szükségleteket. Az osztályok és foglalkozási csoportok szervezésekor az alábbi elveket és létszámhatárokat kell irányadónak tekinteni. A normatívák érvényesítését a feltételek megteremtésétől függően fokozatosan kell biztosítani. A) Az iskolában I. Az osztályok létszámhatárai és szervezési elvei 1. Az osztott és a részben osztott iskolákban az egy évfolyam tanulóiból álló (önálló) osztályok Bzervezése: a) az 1—3. évfolyamon, ha egy évfolyamon belül a tanulólétszám — 10—30, egy osztályt, — 31—60, két osztályt, — 61—90, három osztályt, — 91—120, négy osztályt lehet szervezni. Ha egy évfolyam létszáma a 120-at meghaladja, az osztályokat lehetőleg úgy kell szervezni, hogy egy-egy osztály létszáma 23-nál alacsonyabb és 30-nál magasabb ne legyen. b) a 4—8. évfolyamon, ha egy évfolyamon belül a tanulólétszám — 10—35, egy osztályt, — 3G—70, két osztályt, — 71—105, három osztályt, — 106—140, négy osztályt lehet szervezni. Ha egy évfolyam létszáma a 140-et meghaladja, az osztályokat úgy kell szervezni, hegy egy-egy osztály létszáma lehetőleg 27-nél alacsonyabb és 35-nél magasabb ne legyen. Tíznél kevesebb tanulóból álló osztály akkor szervezhető, ha az iskolában a 4—8. évfolyam tanulóit évfolyamonként csupán egy-egy osztályban oktatják, és csak így tartható fenn a szakrendszerű oktatás. A nemzetiségi nyelven tanító és a két tanítási nyelvű nemzetiségi iskolában szintén célszerű fenntartani az önálló osztályokat, ha az évfolvamon a tanulólétszám tíz alá csökken, de eléri a hatot. Harmincötnél magasabb létszámú osztály csak indokolt esetben, átmeneti jelleggel szervezhető. c) A fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató iskolákban — az előkészítő osztályban 6—12, — a gyengénlátók tíznapos iskolaelőkészítő tanfolyamán csoportonként 6—12, — az érzékszervi, a testi és beszédfogyatékosok osztályaiban 6—12, — az enyhén értelmi fogyatékosok osztályaiban 10—20, — a középsúlyosán értelmi fogyatékosok 1—8. évfolyamán és a munkára felkészítő évfolyamán 8—16— a halmozottan fogyatékosok 1—8. évfolyamán 6—12. Ketté kell bontani az osztályt, ha a felvett tanulók létszáma a felső látszámhatárt eggyel meghaladja.