Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 655 2. összevont osztályok Ha az egyes évfolyamokon a tanulólétszám nem éri el a tízet, illetve a hatot, több évfolyam tanulóiból álló összevont osztályt kell létrehozni. a) A részben osztott és az osztatlan iskolákban az 1—3. évfolyam tanulóiból, ha a tanulók létszáma — 10-20, egy, — 21—30, két, — 31—45, három összevont osztályt lehet szervezni. b) A háromnál több évfolyam tanulóinak összevonását a fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató iskolában is kerülni kell. Károm vagy több évfolyam összevonása esetében a tizenkét tanulónál nagyobb létszámú osztályok bonthatók. Eltérő nevelési-oktatási terv szerint haladó tanulókból összevont osztály nem szervezhető. 3. A tanév során osztályt létszámcsökkenés miatt összevonni nem szabad. 4. Csoportbontás Az egyéni képességek és igények differenciáltabb kielégítése érdekében az (önálló) osztályok általában két csoportra bonthatók: aj a szakosított tantervű órákra, b) a technika, a testnevelés, az orosz nyelv órákra, c) a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelven tanított tantárgyak óráira, d) a fakultatív foglalkozások óráira; a fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató iskolákban az előbbieken kívül e) a korrekciós órákra, f) a testi és érzékszervi fogyatékosok osztályaiban a rajz- és a gépírás órákra, g) a hallási fogyatékosok osztályaiban az anyanyelvi órákra. A fakultatív foglalkozások óráira úgy kell a csoportokat kialakítani, hogy évfolyamonként az osztályok számának kétszeresénél eggyel több fakultációs csoport működjön. A csoportok létszáma — a kislétszámú iskolák kivételével — hatnál kevesebb ne legyen. A második idegen nyelv oktatására több osztály tanulóiból is szervezhető csoport 12—25-ös csoportlétszámmal. II. A tanórán kívüli foglalkozási csoportok létszámhatárai és szervezési elvei a) A napközi otthoni csoportok szervezésekor az os^ályok létszámhatárait .kell irányadónak tekinteni; b) iskolaotthonos osztály az 1—3. évfolyam — fogyatékosokat nevelő-oktató iskolában ezen kívül az előkészítő osztály — tanulói részére szervezhető, az osztályok létszámának szabályozási elvei szerint; c) klubnapközi a 4—8. évfolyam tanulói részére szervezhető. A csoportmutatók megállapításához átlagosan 30-as — fogyatékosokat nevelő iskolában 10-es — csoportlétszámot kell figyelembe venni; d) a tanulószobai foglalkozásokat a 4—8. évfolyam tanulói részére lehet szervezni 20—35-ös — fogyatékosokat nevelő iskolában 8—16-os — csoportlétszámmal ; e) a szakköri foglalkozásokat a tanulók érdeklődése szerint kell biztosítani. A csoportok létszáma átlagosan 15, a fogyatékosokat nevelő iskolában 8 lehet; f) iskolai énekkar, zenekar létszámkorlátozás nélkül szervezhető; g) a tömegsport foglalkozások minimális létszáma 15; h) a képességek differenciált fejlesztésére a helyi szükségletek szerint lehet foglalkozásokat szervezni, a csoport létszáma lehetőleg ne haladja meg a 10-et; i) beszédhibás gyermekek részére szervezett foglalkozási csoportba a beszédhiba súlyosságától függően 2—6 gyermek osztható be. A súlyos beszédhibások kezelésére egyéni foglalkozás is szervezhető. III. Létszámhatárok az egyéb tevékenységi formák szervezésére 1. A szorgalmi időben nevelési célú foglalkozás végzésére szervezett csoportok létszáma 10—15 lehet. 2. Szünidei foglalkozásokat kell szervezni, ha legalább tíz tanuló szülője igényli. Átlagosan 25-ös csoportlétszámokkal lehet számolni. 3. Tanulmányi kirándulás, tanulmányi séta,-valamint bármilyen célú utaztatás alkalmával 20 tanulónként egy-egy felnőtt kísérő osztható be. A fogyatékosokat nevelő iskolákban egy osztályhoz két felnőtt kísérőt kell biztosítani.