Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 11. szám

11. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 555 3. A tervezet az új felszámolási eljárásra vonatkozó szabályozás kialakításakor a következő fő alapelvek érvényesülését biztosítja: a) a hitelezői érdekek védelme, b) a döntés pártatlansága, c) a fizetésképtelenség megelőzésében vagy megszüntetésében az érdekeltek számára a nyilvánosság megteremtése, valamint más fontos társadalmi érdekeknek (pl. az állami tulajdonnak, a munkához való jog gyakorlásának) a védelme. A tervezet szerinti szabályozás célja, hogy a javasolt új eljárási rend ne okozzon áthidalhatatlan zavarokat a belső és a nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban, biztosítsa az állampolgárok, a munkavállalók érdekeinek védelmét, a szociális biztonság szempontjait. Annak érdekében, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervezetek csak a legvégső, esetben szűnjenek meg, a tervezet egy háromszakaszos eljárást alakít ki. Az eljárás szakaszai a következők: a) A felszámolási eljárás megindítását megelőző kötelező egyeztetési eljárás, amelyen az adós és a hitelezők vesznek részt. b) Ha megegyezés nem jön létre, lehetőség lesz arra, hogy a bírósági eljárást megelőzően az arra jogosultak kérjék az álami szanálást. c) A bírósági eljárás, amelyre akkor kerül sor, ha az állami szanálás elrendelése nem történt meg, illetőleg az elrendelt szanálás nem vezetett eredményre. RÉSZLETES INDOKOLÁS Általános rendelkezések Az 1—2. §-okhoz A tervezet személyi hatálya a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. Ezt a fogalmat a tervezet a Polgári Törvénykönyvben használt fogalomtól eltérően határozza meg. Így a tervezet hatálya alá tartoznak a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások. A korlátolt felelősségű társaságok, valamint a részvénytársaságok felszámolására is a tervezet vonatkozik. A tervezet nemcsak arról rendelkezik, hogy milyen adósok (gazdálkodó szervezetek) felszámolását lehet kérni. Azt is meghatározza, hogy ki léphet fel hitelezőként. E tekintetben korlátozó rendelkezést a tervezet nem tartalmaz, így hitelezőként érvényesítheti vagyoni követelését minden magánszemély és jogi személy. A szabályozás abból indul ki, hogy minden hitelező — függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel vagy sem, Magyarországon működik vagy külföldön —, ugyanolyan helyzetbe kerüljön, egyforma esélyIvel érvénvesítse adósával szembeni követelését. Privilegizált helyzetbe ezért hitelezők nem kerülhetnek, de a társadalom szempontjából lényeges, alapvető követelések privilegizált kielégítésére a tervezet lehetőséget biztosít. A 3. §-hoz A tervezet tárgyi hatályát tartalmazzák azok a rendelkezések, amelyek a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonáról rendelkeznek. A felszámolási eljárás kimenetele, a hitelezők követeléseinek kielégítése szempontjából alapvető kérdés annak eldöntése, hogy az adós gazdálkodó szervezet a felszámolási eljárás során milyen vagyonával felel a tartozásaiért. A tervezet szerint meghatározott vagyon részben több, részben pedig kevesebb, mint ami a felszámolási eljárás megindításakor a gazdálkodó szervezet tulajdonában van. A felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezetnek külföldön és Magyarországon tulajdonában, kezelésében levő ingó és ingatlan, valamint a vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy dologra vagy más értékre (pl. szabadalomra) vonatkoznak. A mezőgazdasági szövetkezet vagyonaként kell figyelembe venni továbbá azokat az ingatlanokat, amelyek beviteli kötelezettség alapján kerültek a szövetkezet közös használatába, valamint azokat az ingatlanokat is, amelyek az állam tulajdonában vannak, de az állam használatukat ingyenesen és határidő nélkül átengedte a szövetkezetnek. Ugyanakkor nem lehet a felszámolás körébe bevonni azt a földet, amelyet a gazdálkodó szervezet tartós használatba adott. A tartós használatba adással a tulajdonos rendelkezési joga — a külön jogszabályban, illetőleg a megállapodásban meghatározott ideig vagy feltétel bekövetkezéséig — megszűnik. Az ilyen föld csak akkor tartozik újra a gazdálkodó szervezet vagyonába, ha a tartós használat megszűnt. A gazdálkodó szervezet vagyonához tartozik mindaz, amivel a felszámolási eljárás megindításakor rendelkezik. Ez vonatkozik a harmadik személyekkel szemben fennálló követelésekre is. A gazdálkodó szervezet vagyonaként — mint vagyoni értékű jogot — kell számba venni az általa „kihelyezett" vagyont és annak hozadékát is.1 Így például a gazdálkodó szervezet által létesített leányvállalat vagyonát, a tröszti vállalat vagyonát, a gazdasági társulásból, gazdasági társaságból kilépése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető vagyoni hányadot. Annak érdekében, hogy a felszámolás alá tartozó vagyont ne lehessen elvonni a hitelezők igényeinek kielégítése alól, a tervezet lehetővé teszi a hitelezők számára — legkésőbb a felszámolási eljárás befejezéséig — a gazdálkodó szervezet olyan szerződéseinek megtámadását a bíróság előtt, amelyeket a felszámolási eljárás megindítását megelőző hat hónap alatt, illetőleg a fel-