Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 11. szám

556 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám számolási eljárás közzétételéig kötött. Erre akkor van lehetőség, ha a szerződés a hitelezők követelésének kielégítését veszélyezteti. Ez a rendelkezés célját, eredményét tekintve hasonló a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdésében foglaltakhoz. A két rendelkezés közötti alapvető különbség, hogy a tervezetben szabályozott megtámadás lehetősége akkor is biztosított, ha a szerződésben egyik fél sem volt rosszhiszemű. A szerződés megtámadására az előtt a bíróság előtt kerülhet sor, amelyik a polgári eljárás általános szabályai szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, mivel ebben az esetben nem csak gazdálkodó szervezet ellen indul a felszámolási eljárás körébe vonható vagyonnal kapcsolatos eljárás. A szerződés megtámadásának jogkövetkezményeire egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A 4. §-hoz A tervezet úgy rendelkezik, hogy a felszámolás bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. Az ügyek jelentőségére, bonyolultságára, a speciális szakismeret iránti idényre is tekintettel első fokon az országban kizárólag a Fővárosi Bíróság jár el. fellebbezés esetén pedig a Legfelsőbb Bíróság. Ez nem zárja ki azt, hogy a bíróság helvszíni tárgyalást tartson, illetőleg egy-egy eljárási cselekménynek kiküldött bíró útián történő teljesítéssel csökkentse az eljárás költségét és az eljárás idejét is. A felszámolási eljárás gyorsítását szolgálják azok a rendelkezések, amelyek eltérnek a Polgári Perrendtartás szabályaitól. Így nincs helye az eljárás félbeszakadásának, szünetelésnek pedig csak akkor, ha azt a gazdálkodó szervezet és valamennyi hitelező közösen kéri. Az eljárás felfüggesztésére csak a tervezetben meghatározott esetben kerülhet sor. A felszámolási eliárásra vonakozó további speciális eljárási szabály kizária azt, hogy a felszámolási eljárás befejezéséről, valamint tartós fizetésképtelenség esetén a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről szóló jogerős végzést törvényességi óvás eredményeként megváltoztassák, vagy hatályon kívül helyezzék. Ezt kívánja meg a gazdasági élet stabilitásához, annak biztonságához fűződő érdek. A tervezet alapelvként fogalmazza meg a gazdálkodó szervezet és a hitelező közötti egyezség lérehozásához fűződő igénvt. Az egyezség megkötése érdekében a hitelező részben vagy egészben lemondhat az állam iavára szóló követeléseiről. Ennek a lehetőségnek a biztosításával az állam, mint hitelező ugyanolyan pozícióba kerül, mint a többi hitelező. A felszámolási eljárásra — a tervezetben szabálvozott eltérésekkel — a nemperes eliárás és a Po^ári Perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni. A felszámolási eljárás megindítását megelőző egyeztetés Az 5—6. §-okhoz A felszámolási eljárás megindítását megelőzően — ha az a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége miatt indulna — a tervezet kötelező egyeztetést ír elő. Ilyen kötelezettség nem terheli a hitelezőket, illetőleg a gazdálkodó szervezetet, ha meghiúsult állami szanálást követően kerül sor új felszámolási eljárásra. Az előzetes egyeztetést a gazdálkodó szervezet, valamint annak hitelezői kérhetik. Az egyeztetés lefolytatásához szükséges szervezést a Magyar Kereskedelmi Kamara és a szövetkezeti érdekképviseleti szervek végzik. A felszámolási eljárás megindítását megelőző egyeztetés létrehozásának elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy ilyenkor sem a gazdálkodó szervezet, sem pedig a hitelezők nem fordulhatnak a bírósághoz a felszámolási eljárás lefolytatása érdekében. Az egyeztetésről felvett jegyzőkönyv hiányában a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ennek az eljárási szakasznak közvetlen célja a hitelezőkkel való megegyezés létrehozása, közvetve pedig a gazdálkodó szervezet fizetőképességének helyreállítása a feladat. Az egyezség létrehozása érdekében a felele ugyanazokat a jognyilatkozatokat tehetik meg, amelyeket majd a bírósági eljárás során is megtehetnek. Így például megállapodhatnak a követelések kielégítésének sorrendjében, a teljesítési határidő módosításában, a követelésekről való lemondásban stb. Amennyiben a felek megegveznek. további eljárásra nincs szükség, ha pedig erre nem kerül sor, akkor a jegyzőkönyvet az egyeztető szerv megküldi az állami szanálásra jogosultnak, aki harminc napon belül köteles írásban közölni, hogy elrendeli-e az állami szanálást vagy sem. Az egyeztetésről felvett jegyzőkönyvet, valamint az állami szanálással kapcsolatos okiratokat csatolni kell a felszámolási ejárás megindítása iránti kérelemhez. Az egyezség létrehozása érdekében a fele£ ugyanazokat a jognyilatkozatokat tehetik meg, amelyeket majd a bírósági eljárás során is megtehetnek. Így például megállapodhatnak a követelések kielégítésének sorrendiében, a teljesítési határidő módosításában, a követelésekről való lemondásban stb. Amennyiben a felek megegveznek, további eljárásra nincs szükség, ha pedig erre nem kerül sor, akkor a jegyzőkönyvet az egyeztető sze^v megküldi az állami szanálásra jogosultnak, aki harminc napon belül köteles írásban közölni, hogy elrendeli-e az állami szanálást vagy sem. Az e^yezfptést lezáró ie^vzőkönwben külön meg kell jelölni az egyeztetés költségeit, és azt, hogy azokat ki viselte. A költségek viselése te-