Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 11. szám

554 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám Záró rendelkezések 41. § A törvényerejű rendeletben szabályozott eljárásokban az állami vagyon körébe tartozó követelésről a követelés jogosultja részben vagy egészben lemondhat. 42. § Ha a felszámolási eljárás következtében olyan gazdálkodó szervezet szűnik meg, amelyet nemzetközi szerződés teljesítése érdekében polgári jogi szerződésen alapuló kötelezettség terhel, e kötelezettség teljesítésére a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény és a végrehajtására vonatkozó 1053/1974. (X. 17.) Mt. h. számú határozat rendelkezései szerint kell más gazdálkodó szervezetet kijelölni. 43. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1986. szeptember hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után indult felszámolási eljárásokban kell alkalmazni. (2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik: a) az egyes vállalatok felszámolásának szabályozása tárgyában kiadott 4247/1949. (IX. 22.) MT számú rendelet és az ezt módosító 113/1950. (IV. 18.) MT számú rendelet, valamint a 35/1958. (V. 21.) Korm. számú rendelet; b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 130/A. §-ának b) pontja, 131. §-ának (2)—(5) bekezdése, továbbá a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 40. §-a (2) bekezdésében, az „és a célrészjegy" szövegrész, 51. §-a (1) bekezdésének b) ponjtja, 52. §-ának (2)—(4) bekezdése; c) a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. számú törvényerejű rendelet 19. §-a, valamint d) a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. számú törvényerejű rendelet 23. Érának (2) bekezdése; e) a részvénytársaságra és a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó jogszabályoknak a csőddel és a felszámolással kapcsolatos rendelkezései. (3) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a) megállapítsa az állami szanálásra vonatkozó szabályokat; b) szabályozza a felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek dolgozóinak munkaviszonyával, tagsági viszonyával kapcsolatos kérdéseket, és ennek során törvényben, törvényerejű rendeletben megállapított rendelkezésektől is eltérhessen. (4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a felszámolási eljárás során felmerült költségek [30. § (1) bek. a) pont] körének meghatározására. Losonczi Pál s. k.; Katona Imre s. k., g Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára INDOKOLÁS a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelethez ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 1. Jelenleg a gazdálkodó szervezetek felszámolásáról több jogszabály rendelkezik. Alapvetően két alacsony szintű jogszabály (pénzügyminiszteri rendelet) tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint el kell járni, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége bekövetkezik. A szabályozás főbb hiányosságai a következők: a) A jogszabályok hatálya nem terjed ki valamennyi gazdasági tevékenységet folytató szervezetre. b) A szabályozás a hitelezők, illetőleg követeléseik között merev rangsort állít fel, ami indokolatlan előnyöket biztosít, s a hitelezői érdekek nem érvényesülnek az eljárás során. c) A jogszabály gazdaságpolitikai mérlegelésre bízza, hogy mikor kerülhet sor a felszámolásra, ennek feltételeit nem határozza meg. A felszámolás lényegében az alapító szerv, illetőleg szövetkezeti körben a gazdálkodó szervezet elhatározásától függ. Az alapító szerv részére biztosított hatáskör nem ad megfelelő garanciát a döntések pártatlanságára. d) Nem érvényesül kellően az eljárás nyilvánossága, ami nem felel meg a gazdasági tevékenység, a szerződéses kapcsolatok biztonságához fűződő érdekeknek. 2. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése során a gazdálkodás önállóságának fokozása, a gazdálkodásért való felelősség következetesebb érvényesítése érdekében — figyelemmel a vállalatok, szövetkezetek irányításának, szervezeti rendszerének korszerűsítésére is — szükségessé vált a gazdálkodó szervezetek felszámolására vonatkozó joganyag felülvizsgálata, és ennek alapján egy egységes magas szintű jogszabály megalkotása. A tervezett szabályozás egyik alapvető célja a hiányosságok megszüntetése mellett az, hogy a fizetési nehézségekkel küszködő gazdálkodó szervezetek csak a legvégső esetben szűnjenek meg; számolják fel őket. A gazdaságirányítási rendszer legfontosabb feladata továbbra is a kiegyensúlyozott gazdálkodás biztosítása, a fizetésképtelenség megelőzése, illetőleg a gazdálkodó szervezetek megegyezésével, az egyezség létrehozásával a fizetőképesség gyors helyreállítása. Ha pedig mindez eredményre nem vezet, és állami szanálásra sem kerül sor, akkor a felszámolási eljárás keretében kell biztosítani a hitelezői igények kielégítése mellett a gazdálkodó szervezetek vagyonának és erőforrásainak' gazdaságos felhasználását