Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 11. szám

550 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám ga a gazdálkodó szervezet kérheti. A kérelemben valószínűsíteni kell a tartós fizetésképtelenség tényét. (3) Az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalat, az egyes jogi személyek vállalata (Ptk. 70. §) és a leányvállalat a (2) bekezdésben említett kérelmet az alapító, illetőleg létesítő szervének, a tröszti vállalat pedig a trösztnek az előzetes egyetértésével terjesztheti elő. (4) Annak elhatározása, hogy a gazdálkodó szervezet maga kérje tartós fizetésképtelenség címén a felszámolási eljárás lefolytatását a) a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlése általános vezetésével működő állami vállalat esetében az általános vezetést ellátó testület, b) szövetkezet esetében a közgyűlés, c) jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás esetében az igazgatótanács, d) más gazdálkodó szervezet esetében az igazgató hatáskörébe tartozik. (5) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását nem a gazdálkodó szervezet kérte, a bíróság a kérelem benyújtásáról értesíti a gazdálkodó szervezetet. 9. § (1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő, vagy b) a kérelemhez — hiánypótlásra történt felhívás ellenére — nem csatolták a 7. § (4) bekezdésében felsorolt iratokat, vagy c) egyértelműen megáüapítható, hogy a gazdálkodó szervezet tartós fizetésképtelensége nem áll fenn. (2) Az elutasító végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye. (3) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását tartós fizetésképtelenség miatt kérték, és a kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, a kérelemről a bíróság értesíti az állami szanálási eljárás elrendelésére jogosult szervet. Tartós fizetésképtelenség megállapítása 10. § (1) A bíróság a kérelem alapján megvizsgálja a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, hitelképességét, a vele szemben támasztott követeléseket és azok végrehajthatóságát. (2) A bíróság a tartós fizetésképtelenség tényét vagy annak hiányát végzéssel állapítja meg. A végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye. 11. § (1) A tartós fizetésképtelenség megállapítása esetén a bíróság — az állami szanálásról szcló 26/1986. (VII. 16.) MT számú rendelet 1. §-ában meghatározott gazdálkodó szervezet esetében — az eljárás felfüggesztése mellett megkeresi az állami szanálási eljárás elrendelésére jogosult szervet annak harminc napon belül történő közlése iránt, hogy kívánja-e a gazdálkodó szervezetet szanálni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a felszámolási eljárást megelőző egyeztetést követően eredménytelen^ állami szanálási eljárás volt folyamatban, illetőleg ha a bíróság megkeresése után meghiúsult az állami szanálási eljárás, és emiatt új felszámolási eljárás indult. (2) Az állami szanálási eljárás megindítása esetén a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. (3) Az eljárást felfüggesztő, illetőleg megszüntető végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye. (4) Ha állami szanálásra nem kerül sor, vagy az állami szanálási eljárás elrendelésére jogosult szerv harminc napon belül nem nyilatkozik, a bíróság a felszámolási eljárást folytatja. A felszámolási eljárás megindításának közzététele 12. § A bíróság a felszámolási eljárás megindítását a Magyar Közlönyben közzéteszi, ha a) a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésére vonatkozólag a külön jogszabályok szerint határozatot hoztak, illetőleg b) a tartós fizetésképtelenség tényének megállapítását követően állami szanálásra nem került sor. 13. § A közzétételnek tartalmaznia kell: a) a bíróság nevét, b) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, c) a felszámolási eljárás megindítását eredményező kérelem benyújtásának időpontját, d) a hitelezőknek szcló felhívást, hogy követeléseiket a Magyar Közlöny megjelenésétől számított harminc napon belül jelentsék be, e) a felszámoló nevét, székhelyét, f) az egyéb lényeges körülményeket 14. § A felszámolási eljárás közzétételéről a bíróság értesíti: a) az alapító (létesítő) szervet, b) az ágazati minisztériumot (országos hatáskörű szervet), c) a piacfelügyeletet gyakorló szervet, d) a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet, e) a pénzügyminisztert, f) külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet esetében a külkereskedelmi minisztert, g) a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságát, h) a cégjegyzéket vezető bíróságot, ha a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékbe bejegyezték, i) a felszámolással érintett ingatlanok fekvése szerint illetékes földhivatalt, 7) az adóhatóságot,