Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 11. szám

11. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 551 k) a gazdálkodó szervezet pénzforgalmi (elszámolási) számláját vezető pénzintézetet, l) az illetékes iparági-ágazati szakszervezetet és a megyei (budapesti) szakszervezeti tanácsot, m) a Magyar Kereskedelmi Kamarát, n) feladatkörük szerint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit, o) a törzskönyvi nyilvántartó hatóságot. 15. § (1) A bíróság a felszámolási eljárás közzétételével egyidejűleg értesíti a Minisztertanács által meghatározott felszámolót. (2) Külföldi részvétellel működő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás esetében — ideértve az ilyen korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot is — a felszámolót a társulás meghallgatása után a bíróság rendeli ki. (3) A gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolási eljárás megindításának közzétételét követően haladéktalanul köteles a dolgozókat az eljárásról tájékoztatni. (4) A gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás közzétételének napjával számított leltárral alátámasztott mérleget és eredménykimutatást köteles a felszámolás közzétételétől számított harminc napon belül a felszámolónak átadni. 18. § (1) A felszámolás közzétételével a) megszűnnek az alapító (létesítő) szervnek a gazdálkodó szervezet vagj'onával és megszüntetésével kapcsolatos jogai; b) a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket csak a felszámoló tehet. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem vonatkozik a gazdálkodó szervezetnek az egyezségi tárgyalás keretében tett jogcselekményeire. 17. § (1) A felszámolási eljárás közzétételével a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik, de a gazdálkodó szervezettel szemben — a szerződésben kikötött kamat kivételével — kamat nem érvényesíthető. (2) A felszámolási eljárásban beszámításnak csak ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelés tekintetében van helye. (3) A gazdálkodó szervezet ellen folyamatban levő, a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos eljárásokat fel kell függeszteni. (4) A felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. (5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak azokra a választottbírósági eljárásokra, amelyekben legalább az egyik fél külföldi. Ez a szabály nem érinti a hitelezőknek azt a kötelezettségét, hogv követeléseiket a bíróságnál bejelentsék [13. § d) pont]. Egyezségi tárgyalás 18. § (1) Tartós fizetésképtelenség miatt indult eljárás esetén a bíróság egyezségi tárgyalást tűz ki. (2) Az egyezségi tárgyaláson a kielégítési elsőbbséget élvező követelések [30. § (1) bek. aj— c) pont] jogosultjai nem vehetnek részt. 19. § Az egyezségi tárgyalás során a bíróság —• figyelembe véve a kielégítési elsőbbséget élvező követeléseket — meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét. 20. § Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a követelések a) kielégítésének sorrendjében, b) teljesítési határidejének módosításában, c) kielégítésének arányában. 21. § Egyezségre csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezségi tárgyaláson részvételre jogosult hitelezők kétharmada hozzájárul, és követelésük az egyezségi tárgyaláson részvételre jogosultak összes követelésének a felét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya — a kielégítési elsőbbséget élvező követelések jogosultjainak kivételével — valamennyi hitelezőre kiterjed. 22. § (1) Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet tartós fizetésképtelensége megszűnik, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja. (2) Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye. (3) A tartós fizetésképtelenségnek egvezség folytán történt megszűnését a bíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi. A felszámoló eljárása 23. § (1) A felszámoló jogosult a gazdálkodó szervezet által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani; erről a piacfelügyeletet gyakorló szervet előzetesen tájékoztatnia kell. Amennyiben a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés a? eljárás keretében az elállás, illetőleg felmondás közlésétől számított harminc napon belül érvényesíthető. (2) A felszámoló nem gyakorolhatja a felmondás, illetőleg az elállás jogát a lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre fennálló bérleti szerződések, a bérleti és szerződéses üzemeltetésre vonatkozó szerződések, a tartási és az életjáradéki szerződések, továbbá a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységével összefüggő kölcsönszerződések tekintetében.