Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1986 / 11. szám
11. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 547 Törvényerejű rendeletek A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1986. évi 10. számú törvényerejű rendelete az állami népességnyilvántartásról Az állami népességnyilvántartás célja és feladata 1. § (1) Az állami népességnyilvántartás célja az állampolgár jogai érvényesítésének és kötelezettségei teljesítésének előmozdítása, az állami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, egyesületek, valamint a magánszemélyek társulásai (a továbbiakban együtt: szervezetek) munkájának segítése a személyhez fűződő jogok, valamint az állam- és közbiztonsági érdekek védelmének biztosításával. (2) Az állami népességnyilvántartás feladata az egységes személyi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok gyűjtése, a nyilvántartás folyamatos vezetése és adatok szolgáltatása. Az állami népességnyilvántartás hatálya 2. § Az állami népességnyilvántartás hatálya kiterjed a Magyar Népköztársaság területén állandó jelleggel tartózkodó magvar és letelepedett külföldi állampolgárra, továbbá állampolgárságra és tartózkodási helyére tekintet nélkül arra, aki az ország területén állandó bejelentett lakóhelylyel, illetőleg — jogszabályban meghatározott esetben — csak ideiglenes lakóhellyel rendelkezik (a továbbiakban együtt: állampolgár). Az adatgyűjtés 3. § Az állami népességnyilvántartás adatai és az adatok változásai közül a lakcímadatokat az állampolgár, az anykönyvi adatokat a tanácsi szakigazgatási szerv, az iskolai végzettségre és a szakképzettségre vonatkozó adatokat az oktatási intézmény köteles a külön jogszabályban meghatározott módon és határidőben, a valóságnak megfelelően szolgáltatni. Az adatok nyilvántartása 4. § Az állami népességnyilvántartás az állampolgár személyi számát, alapvető személyazonosító és lakcím adatait tartalmazza. A nyilvántartott adatok körét a Minisztertanács határozza meg. 5. § (1) A tizennégy éven felüli magyar állampolgárok és korra való tekintet nélkül a letelepedett külföldiek állandó és ideiglenes lakcímét az állami népességnyilvántartás által szolgáltatott adatok alapján a rendőrség is nyilvántartja. (2) A jogszabályban meghatározott egyes helyeken tartózkodó személyekről a belügyminiszter külön nyilvántartás vezetését rendelheti el. 6. § (1) A személyi szám az állampolgár személyazonosítására szolgáló adat. (2) A személyi számot a személyi adatokat is tartalmazó számítógépes nyilvántartásokban azonosító adatként kell használni, a hivatalos iratba és nyilvántartásba be kell vezetni, továbbá az államigazgatási és igazságszolgáltatási eljárás során is használni kell. (3) Az állampolgár személyi számát a személyi igazolványba be kell jegyezni. A tizennegyedik évét be nem töltött, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár személyi számát a személyi lap tartalmazza. Adatszolgáltatás 7. § (1) Az állami népességnyilvántartás magánszemélyek és — feladataik végrehajtásához — szervezetek részére adatokat szolgáltat. Szolgáltatásaihoz más nyilvántartások adatait — az érintett szervezetek egyetértésével — felhasználhatja. (2) Magánszemély az állami népességnyilvántartás alapján — ha jogszabály másként nem rendelkezik — más személyre vonatkozóan olyan adat közlését, illetőleg olyan okirat kiállítását kérheti, amelyhez joga vagy jogos érdeke fűződik. Ezt a kérelmezőnek okirattal vagy nyilatkozatával igazolnia kell. (3) Jogszabály egyes szervezetek részére, azok alapfeladata ellátása érdekében kötelezően teljesítendő rendszeres adatszolgáltatást írhat elő. (4) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a szervezetek számára az adatszolgáltatás kérelemre történik. A kérelemben meg kell jelölni azt a feladatot, amelynek végrehajtásához az adat szükséges. 8. § Az állami népességnyilvántartás adatainak szolgáltatása, illetőleg felhasználása személyhez fűződő jogot, állam- vagy közbiztonsági érdeket, államtitkot vagy szolgálati titkot nem sérthet. Ilyen okból az adatszolgáltatást meg kell tagadni; 9. § (1) Az állami népességnyilvántartásbóí valc adatszolgáltatásért díjat kell fizetni. (2) Díjmentes az adatszolgáltatás, ha azt az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján teljes személyes illetékmentességben részesülő szerv kéri,, illetőleg ha az adatszolgáltatás olyan eljáráshoz kapcsolódik, amely költség- vagy illetékmentes. Nem kell díjat fizetnie annak az ügyfélnek sem, aki olyan eljáráshoz kér adatszolgáltatást, amelyben őt személyes költség- vagy illetékmentesség illeti meg.