Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 11. szám

11. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 547 Törvényerejű rendeletek A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1986. évi 10. számú törvényerejű rendelete az állami népességnyilvántartásról Az állami népességnyilvántartás célja és feladata 1. § (1) Az állami népességnyilvántartás célja az állampolgár jogai érvényesítésének és kötele­zettségei teljesítésének előmozdítása, az állami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, egyesületek, valamint a magánszemélyek társu­lásai (a továbbiakban együtt: szervezetek) mun­kájának segítése a személyhez fűződő jogok, va­lamint az állam- és közbiztonsági érdekek védel­mének biztosításával. (2) Az állami népességnyilvántartás feladata az egységes személyi alapnyilvántartáshoz szük­séges adatok gyűjtése, a nyilvántartás folyama­tos vezetése és adatok szolgáltatása. Az állami népességnyilvántartás hatálya 2. § Az állami népességnyilvántartás hatálya kiterjed a Magyar Népköztársaság területén ál­landó jelleggel tartózkodó magvar és letelepedett külföldi állampolgárra, továbbá állampolgárságra és tartózkodási helyére tekintet nélkül arra, aki az ország területén állandó bejelentett lakóhely­lyel, illetőleg — jogszabályban meghatározott esetben — csak ideiglenes lakóhellyel rendelke­zik (a továbbiakban együtt: állampolgár). Az adatgyűjtés 3. § Az állami népességnyilvántartás adatai és az adatok változásai közül a lakcímadatokat az állampolgár, az anykönyvi adatokat a tanácsi szakigazgatási szerv, az iskolai végzettségre és a szakképzettségre vonatkozó adatokat az oktatási intézmény köteles a külön jogszabályban meg­határozott módon és határidőben, a valóságnak megfelelően szolgáltatni. Az adatok nyilvántartása 4. § Az állami népességnyilvántartás az állam­polgár személyi számát, alapvető személyazono­sító és lakcím adatait tartalmazza. A nyilvántar­tott adatok körét a Minisztertanács határozza meg. 5. § (1) A tizennégy éven felüli magyar állam­polgárok és korra való tekintet nélkül a letele­pedett külföldiek állandó és ideiglenes lakcímét az állami népességnyilvántartás által szolgálta­tott adatok alapján a rendőrség is nyilvántartja. (2) A jogszabályban meghatározott egyes he­lyeken tartózkodó személyekről a belügyminisz­ter külön nyilvántartás vezetését rendelheti el. 6. § (1) A személyi szám az állampolgár sze­mélyazonosítására szolgáló adat. (2) A személyi számot a személyi adatokat is tartalmazó számítógépes nyilvántartásokban azo­nosító adatként kell használni, a hivatalos irat­ba és nyilvántartásba be kell vezetni, továbbá az államigazgatási és igazságszolgáltatási eljárás so­rán is használni kell. (3) Az állampolgár személyi számát a szemé­lyi igazolványba be kell jegyezni. A tizennegye­dik évét be nem töltött, valamint a cselekvőké­pességet kizáró gondnokság alá helyezett állam­polgár személyi számát a személyi lap tartal­mazza. Adatszolgáltatás 7. § (1) Az állami népességnyilvántartás ma­gánszemélyek és — feladataik végrehajtásához — szervezetek részére adatokat szolgáltat. Szol­gáltatásaihoz más nyilvántartások adatait — az érintett szervezetek egyetértésével — felhasz­nálhatja. (2) Magánszemély az állami népességnyilván­tartás alapján — ha jogszabály másként nem rendelkezik — más személyre vonatkozóan olyan adat közlését, illetőleg olyan okirat kiállítását kérheti, amelyhez joga vagy jogos érdeke fűző­dik. Ezt a kérelmezőnek okirattal vagy nyilatko­zatával igazolnia kell. (3) Jogszabály egyes szervezetek részére, azok alapfeladata ellátása érdekében kötelezően telje­sítendő rendszeres adatszolgáltatást írhat elő. (4) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a szervezetek számára az adatszolgáltatás kérelem­re történik. A kérelemben meg kell jelölni azt a feladatot, amelynek végrehajtásához az adat szükséges. 8. § Az állami népességnyilvántartás adatainak szolgáltatása, illetőleg felhasználása személyhez fűződő jogot, állam- vagy közbiztonsági érdeket, államtitkot vagy szolgálati titkot nem sérthet. Ilyen okból az adatszolgáltatást meg kell tagadni; 9. § (1) Az állami népességnyilvántartásbóí valc adatszolgáltatásért díjat kell fizetni. (2) Díjmentes az adatszolgáltatás, ha azt az il­letékekről szóló 1986. évi I. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján teljes személyes illeték­mentességben részesülő szerv kéri,, illetőleg ha az adatszolgáltatás olyan eljáráshoz kapcsolódik, amely költség- vagy illetékmentes. Nem kell dí­jat fizetnie annak az ügyfélnek sem, aki olyan eljáráshoz kér adatszolgáltatást, amelyben őt sze­mélyes költség- vagy illetékmentesség illeti meg.

Next

/
Thumbnails
Contents