Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 11. szám

543 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám (3) Az adatszolgáltatásért fizetendő díj mértékét, továbbá a (2) bekezdésben megjelölteken kívüli díjmentes adatszolglátatások körét a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a pénzügyminiszterrel, valamint az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szerv vezetőjével egyetértésben állapítja meg. A személyhez fűződő jogok védelme 10. § (1) Az állampolgár a róla nyilvántartott adatokról másolatot vagy kivonatot kérhet. Ez a jog a törvényes képviselőt is megilleti a szülői felügyelete, gyámsága vagy gondnoksága alatt álló személyre nézve. (2) Ha az állami népességnyilvántartásban szereplő vagy közölt adat nem felel meg a valóságnak, az érintett állampolgár, illetőleg törvényes képviselője kérheti a helyesbítését. A nyilvántartott adatok kiegészítéséhez, helyesbítéséhez szükséges adatszolgáltatást az állampolgár, illetőleg a szervezetek kötelesek teljesíteni. (3) Az állampolgár személyére, családi és egyéb körülményeire vonatkozó adatot csak az érintett állampolgár hozzájárulásával, illetőleg törvényben, törvényerejű rendeletben vagy minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetben lehet nyilvánosságra hozni. 11. § (1) Az állami népességnyilvántartás rendszerébe felvett adatok védelmére a büntetőjog, a polgári jog és az államigazgatási jog szabályait, a számítástechnikai rendszerek titok-, vagyon és tűzvédelmére, valamint az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint illeti meg jogvédelem azt, akit az állami népességnyilvántartásból való adatközlés vagy annak rendeltetéstől eltérő felhasználása a személyhez fűződő jogaiban sért. Az állami népességnyilvántartás irányítása és szervezete 12. § Az állami népességnyilvántartás irányításáról és felügyeletéről a Minisztertanács gondoskodik. 13. § (1) Az állami népességnyilvántartás központi szerve az Állami Népességnyilvántartc Hivatal. (2) Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal országos hatáskörű szerv, amely a) vezeti az országos számítógépes népességnvilvántartást; b) közreműködik a személyi adatokat is tartalmazó nyilvántartások összehangolásában: c) ellátja az állampolgárt személyi számmal. 14. § A tanácsok népességnyilvántartási tevékenységét a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal, valamint a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve látja el. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1986. szeptember l-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg az állami népességnyilvántartásról szóló 1974. évi 8. számú törvényerejű rendelet a hatályát veszti. (2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Losonczi Pál s. k., Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1986. évi 11. számú törvényerejű rendelete a felszámolási eljárásról Általános rendelkezések 1. § E törvényerejű rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. 2. § E törvényerejű rendelet alkalmazásában: a) gazdálkodó szervezet az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás, az egyes jogi személyek vállalata (Ptk. 70. §), a leányvállalat, a pénzintézet (Ápt. 31—33. §), a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság; b) hitelező az a jogi személy és magánszemély, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben vagyoni követelése van. 3. § (1) Felszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás megindításakor rendelkezik, továbbá az a vagyona, amelyet a felszámolási eljárás tartama alatt szerez. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni leányvállalata vagyonát, valamint tröszt felszámolása esetén a tröszti vállalatok vagyonát is, továbbá ha a gazdálkodó szervezet gazdasági társulásban vagy gazdasági társaságban vesz részt, az annak vagyonából a gazdálkodó szervezetet — kilépése esetén jogszabály, illetőleg a társasági szerződés (alapszabály) szerinti módon és mértékben — megillető vagyoni hányadot. (2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében, tartós használatában) levő ingó és ingatlan, valamint vagyoni értékű jog, továbbá mezőgazdasági szövetkezet (1967. évi III.