Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1986 / 10. szám
513 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám mindegyik fél maga viseli a költségét, egyenlő arányban kötelesek megfizetni. (4) A keresettől elállás és a per megszüntetésére irányuló közös kérelem esetén [Pp. 157. § e) és j) pont] a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget a felperes köteles megfizetni kivéve, ha a felek másképpen állapodtak meg. Ha a felperes olyan okirati bizonyítékot csatolt, amelyből kitűnik, hogy az elállásra, illetőleg a per megszüntetésére irányuló közös kérelem benyújtására azért került sor, mert az alperes a követelést a kereset benyújtása után elismerte vagy teljesítette, a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viselésére az alperest kell kötelezni. (5) Ha a jogszabály értelmében a keresetet ügygondnok ellen kell indítani (Pp. 281., 295., 302., 312. §, Csjt. 57. §), az ügygondnok költségeit és díját, valamint az őt terhelő perköltséget az állam viseli. 14. § A 13. § szerint meg nem térülő költséget az állam viseli. 15. § (1) A meg nem fizetett illetéknek, valamint az állam által előlegezett költségnek a megtérítésére a felet e rendelet szerint kötelezi a bíróság az eljárást befejező, illetőleg a perköltség viseléséről döntő határozatában. Ha a marasztalás összegének a megállapítása bírói mérlegeléstől függ, vagy a bíróság a marasztalás összegét méltányosság alapján állapította meg, a perköltségben nem marasztalt felet a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetése alól egészben, vagy részben mentesítheti. (2) Ha az állam által előlegezett költség megfizetésére a felet az eljárás folyamán kell kötelezni, továbbá, ha az illeték vagy az állam által előlegezett költség az eljárást befejező határozat meghozatala után merült fel, annak megfizetésé-, rol a bíróság külön határozatban rendelkezik. (3) A bíróság a határozatában a megtérítendő illetéket és az állam által előlegezett költséget összegszerűen megjelöli és felhívja az adóst, hogy az illetéket az állam javára a lakóhelye szerinti illetékhivatal felhívásában megjelölt módon és számlára, az állam által előlegezett költséget pedig a megyei (fővárosi) bíróság költségvetési elszámolási számlájára a bírósági gazdasági hivatal felhívásában megjelölt módon fizesse be. (4) Ha az adós a felhívásnak nem tesz eleget, az illeték behajtására, illetőleg megfizetésére a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit, az állam által előlegezett költség behajtására pedig a bírósági végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni. (5) Ha az eljárás félbeszakadt, szünetel vagy a bíróság a tárgyalást felfüggesztette, a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetéséről nem kell intézkedni. Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnt, a bíróságnak a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viseléséről külön határozatban rendelkeznie kell. (6) A gazdasági bírság kiszabása iránti perben az illeték mértékéről és viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Fellebbezés 16. § A fél a határozat ellen külön fellebbezéssel él-' het, ha a bíróság a) a személyes költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelmét elutasítja, b) a személyes költségmentességet megvonja, végül c) a tárgyi költségmentesség fenn nem állását állapítja meg. Hatálybalépés 17. § (1) Ez a rendelet 1986. július hó 1. napján lép hatályba. (2) -E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet, az azt módosító 5/1980. (VII. 10.) IM számú rendelet és a bűnügyi költségek előlegezéséről, továbbá az államot illető bűnügyi költségek behajtásáról és elszámolásáról szóló 120,1973. (IK 1974. 1.) IM számú utasítás 2. pontjának (8) bekezdése, valamint a 10., 11. és 12. pontja a hatályát veszti. 18. § (1) A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2 1968. (I. 24.) IM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a köveU kező rendelkezés lép: ,.(1) Ha a fél a bírósági eljárásban költségmentesség engedélyezését kéri (Pp. 84—88. §), jövedelmi és vagyoni viszonyait, továbbá egyes személyi körülményeit e rendeletnek megfelelően kell igazolnia." (2) A R. 6. § (1) bekezdése a hatályát veszti. Dr. Markója Imre s. k., igazságügyminiszter