Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 5. szám

322 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám retanyag elsajátítását írásbeli nyilatkozat megté­telével tanúsíthatják. (A R. 39. §-ához) 22. § (1) Ez-a rendelkezés kihirdetése napján lép ha­tályba. Egyidejűleg hatályát veszti a 14/1981. (V. E. 15.) OVH számú utasítás. (2) A rendelkezés mellékleteit a Vízügyi Érte­sítőben kell közzétenni. Kovács Antal s. k., államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke • A 9/1985. (VII. 20.) ME számú rendelet. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 1/1986. (IV. 10.) MNB számú rendelkezése a hitelpolitikai irányelvek végrehajtásáról szóló 2/1985. (XII. 29.) MNB számú rendelkezés* módosításáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló, 1984. évi 26. számú törvényerejű rendelettel módosított 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet 1. §-a (2) bekezdésének c)—d) pontjai alapján — a pénz­ügyminiszterrel és a külkereskedelmi miniszter­rel egyetértésben — a hitelpolitikai irányelvek végrehajtásáról szóló 2/1985. (XII. 29.) MNB szá­mú rendelkezést a következők szerint módosítom: 1. § A hitelpolitikai irányelvek végrehajtásáról szóló 2/1985. (XII. 29.) MNB számú rendelkezés 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: , „16. § (1) Az export céghitelek refinanszírozá­sára nyújtott kölcsönök kamatlába az ilyen tí­pusú hitelek nemzetközileg szokásos kamatlábá­hoz igazodik; jelenleg évi 7%. (2) A forgatható exportokmányok leszámítolási kamatlába — 180 napig terjedő lejárat esetén évi 5%, — 180 napot meghaladó lejárat esetén évi 6%-" 2- § E rendelkezés kihirdetése napján lép hatályba* előírásait azonban az 1986. április 1. napjától kezdődően esedékes kamatok felszámításánál kell alkalmazni. Dr. Timár Mátyás s. k., államtitkár a Magyar Nemzeti Bank elnöke • Megjelent a Tanácsok Közlönye 1935. évi 25. számá­ban. Vegyes rendelkezések Az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter 6001/1986. (Eü. K. 1.) EüM—PM számú elvi állásfoglalása a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM—PM számú együttes rendelet* egyes rendelkezéseinek értelmezéséről A 8/1983. (VI. 29.) EüM—PM számú együttes rendeletben (a továbbiakban: R) foglaltak egysé­ges értelmezésének elősegítése érdekében a követ­kező elvi állásfoglalást adjuk ki: 1. Az R. 14. §-ának (3) bekezdése szerint az át­lagkereset összegét a keresetkiegészítés szempont­jából növelni kell a baleseti járadék, az üzemi bal­eset, illetőleg a foglalkozási betegség okozója által rendszeresen folyósított kártérítés, vagy a polgári jog szabályai szerint megállapított és rendszeresen folyósított kártérítés összegével. Ez a rendelkezés akkor is irányadó, ha a keresetkiegészítést már megállapították. Ha tehát a keresetkiegészítés fo­lyósítása alatt a dolgozó részére baleseti járadékot vagy kártérítést állapítanak meg, vagy ezt módo­sítják, ez a körülmény megalapozza a keresetki­egészítés ismételt felülvizsgálatát. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a keresetkiegészítés megállapí­tásakor figyelembe vett baleseti járadék, vagy kár­térítés folyósítása megszűnik. 2. Az R. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a ke­resetkiegészítés összegét — az átmeneti kereset —, illetőleg jövedelemkiegészítés kivételével — nap­tári évenként újból meg kell állapítani. Ez a ren­delkezés nem jelenti azt, hogy az évenkénti felül­vizsgálat során megállapított keresetkiegészítésnek a naptári éven belüli ismételt felülvizsgálata ki­zárt lenne. A felülvizsgálatra — az 1. pontnál le­írtakból következően — év közben is lehetőség van, ha a felülvizsgálat feltételei egyébként fenn­állnak. Nincs helye viszont az ismételt felülvizsgálatnak az átlagkereset kiszámításánál figyelembe vett egyéb tényezők változása esetén (pl. évközi bér­emelés, jutalom stb.). E változások az évenkénti újbóli megállapításnál kerülnek értékelésre. Dr. Juszt Lajos s. k., Dr. Békési László s. k., egészségügyi pénzügyminiszter­miniszterhelyettes helyettes * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1983. évi 14. szá. mában.

Next

/
Thumbnails
Contents