Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 5. szám

5. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 323 Az Egészségügyi Minisztérium 8002/1986. (Eü. K. 6.) EüM számú tájékoztatója a Dombóvár—Gunarasi Gyógyfürdő átsorolásáról Az egészségügyi miniszter a Dombóvár—Gunarasi Termálfürdőnek a gyógyfürdő megnevezés használatára kiadott 549/Gyf—1977. számú engedélyét úgy módosította, hogy a fürdő helyi feladatok helyett „körzeti betegellátási feladatokat láthat el." A módosítás az engedély többi részét nem érinti. Az Egészségügyi Minisztérium 8004/1986. (Eü. K. 6.) EüM számú tájékoztatója a kapuvári TÖVÁLL termálkútja vizének gyógyvízzé minősítéséről Az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi- és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a kapuvári TÖVÁLL termálkútja vizének „elismert gyógyvíz" megnevezését engedélyezte. (46/Gyf— 1986.) Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa 7001/1986. (Mü. K. 2.) ÁBMH—SZOT számú együttes irányelve az 1981—85. évekre kötött kollektív szerződések (munkaügyi szabályzatok) végrehajtásáról szóló beszámolók elkészítéséhez, valamint az 1986—90. évekre kötendő új kollektív szerződések és munkaügyi szabályzatok megállapításához A 20/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet értelmében a kollektív szerződést a középtávú terv elkészítésével összehangoltan, legkésőbb az első év június 30-áig kell megkötni és kihirdetni. A kezdődő VII. ötéves terv időszakára szóló kollektív szerződéseket, tehát 7986. június 30-ig kell megkötni, és ezt megelőzően be kell számolni az előző tervidőszakra (vagy kivételesen rövidebb időre) kötött kollektív szerződések végrehajtásáról. Az új kollektív szerződések hatályba lépéséig az addig érvényes szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az új kollektív szerződésben lehet rendelkezni arról is, hogy egyes juttatásoknál a rendelkezéseket a megkötés évének január 1. napjáig visszamenő hatállyal kell alkalmazni, ennek azonban előfeltétele, hogy az új kollektív szerződés kihirdetésére is június 30-áig kerüljön sor. A Munka Törvénykönyve (Mt.) 9. §-a (1) bekezdésének az 1984. évi 24. számú törvényerejű rendelettel történt módosítása következtében most már a munkavégzéssel, a munka- és pihenőidővel, a munka díjazásával, valamint a dolgozók részére járó egyéb juttatásokkal kapcsolatos bármely kérdés rendezhető a kollektív szerződésben, vagy a munkaügyi szabályzatban, akkor is, ha arra nincs külön jogszabályi felhatalmazás. Egyedüli korlátozás továbbra is az, hogy a kollektív szerződés, valamint a munkaügyi szabályzat rendelkezése nem lehet jogszabállyal ellentétes. A korábbi szabályozási felhatalmazás — a jogszabályokban előírt szabályozni „kell* illetve „lehet" — tehát megváltozott. Ott, ahol jogszabály a helyi szabályozást kötelezővé teszi, ennek továbbra is eleget kell tenni. Ahol viszont a jogszabály korábban a szabályozást lehetővé tette, de korlátokat írt elő [pl. az Mt. 38. § (2) bekezdése a napi pihenőidő esetleges leszállítására], a megszabott korlátot figyelembe kell venni, de egyéb vonatkozásban a helyi adottságoknak megfelelő, és jogszabályt nem sértő szabályozás lehetséges. Az Mt. 9. § (1) bekezdésében nem említett tárgykörökben (munkaviszony, fegyelmi és anyagi felelősség stb.) az előző szabályozási rendszer továbbra is fennmarad. I. Az 1981—85. évi beszámolók A beszámolónak a lezárt középtávú tervidőszakra kötött kollektív szerződés végrehajtásával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre kell kitérnie, rövid áttekintést adva a kollektív szerződés hatályosulásáról és a szabályozás eredményességéről, figyelembe véve a korábbi években kiadott irányelveket is. Az 1985. évi éves végrehajtás is ebben az összesített beszámolóban értékelendő. Elsősorban annak elemző vizsgálata szükséges, hogy a kollektív szerződés rendelkezései a tervidőszakban hogyan segítették a vállalat feladatainak végrehajtását. Indokolt foglalkozni az évenkénti legfontosabb módosításokkal és azzal, hogy e módosítások a gyakorlatban előrelépést jelentettek-e a helyi szabályozásban, hatékonyak voltak-e a feladatok megoldásánál? Szükséges az értékelés során a munkáltató belső érdekeltségi rendszerének áttekintése és annak vizsgálata, hogy ez — ideértve a módosításokat is — megfelelően ösztönzött-e a mennyiségi és minőségi munkára. Kívánatos az alap- és mozgóbérek arányának alakulását is elemezni, valamint az egyéb bérezési kérdéseket (pl. műszakpótlék) áttekinteni. Vizsgálni kell az „R", illetve az érdekeltségi alap alakulását és felhasználását. A terv- és tényszámok eltérése esetén indokolni szükséges az eltérések okait. ^ Az „R", illetve az érdekeltségi alaphoz kapcsolódva kell áttekinteni a béren kívüli juttatásokat; sikerült-e ezeket a tervezett szinten tartani, illetve, hogy a források korlátozott volta vagy más ok miatt a juttatásokat hogyan és milyen sorrendben elégítették ki. A bérezés és a béren kívüli juttatások kérdéséhez kapcsolva helyes foglalkozni azzal is, hogy ezek az intézkedések mennyiben segítették a munkaerő megtartását azokon a helyeken, ahol munkaerőgondok vannak.