Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 263 az adós legutolsó ismert tartózkodási helyét, a tartásdíj hátralékot, az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak leírását, feltalálási helyét és azon államok listáját, amelyekben a határozatot nyilvántartásba vették. A magyarországi jogosult az erre rendszeresített kétnyelvű nyomtatvány okon terjeszti elő végrehajtási kérelmét. A jogosultnak az űrlapok magyar nyelven történő kitöltéséhez a lakhelye szerint illetékes bíróság — kérelmére — segítséget nyújt (a jogosult azonban tetszése szerint fordulhat más bírósághoz is). A nyomtatványok a megyei bíróságok elnökeitől szerezhetők be. Ezért célszerűnek látszik, hogy a kérelmek kitöltése a megyei bíróság székhelyén működő bíróság közreműködésével történjék. A bíróság gondoskodik a végrehajtási kérelem előírt mellékleteinek beszerzéséről és a kérelemhez csatolásáról. A kitöltött és a bíróság által megfelelően hitelesített (esetenként a megfelelő záradékkal ellátott) nyomtatványokat a megyei bíróságok elnökein keresztül kell az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Kapcsolatok Főosztályához felterjeszteni, amely gondoskodik az iratoknak az átvevő központi hatósághoz való továbbításáról. Az előírt mellékletek között a b) pontban felsorolt viszonossági rendelkezések szövegét az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Kapcsolatok Főosztálya állítja össze, azt tehát a bíróságnak nem kell csatolnia. Az Amerikai Egyesült Államok központi hatósága az iratokat eljuttatja a kötelezett lakhelye szerint illetékes bírósághoz, amely, miután a határozatot nyilvántartásba vette, annak egy példányát, valamint a nyilvántartásba vételről szóló értesítést megküldi a kötelezettnek és a kézbesítés megtörténte után a kötelezett által aláírt tértivevényt az iratokhoz csatolja. Ezt követően a bíróság a fentiekről értesíti az ügyészt, aki — az önkéntes teljesítés elmaradása esetén —megteszi a szükséges lépéseket a határozat végrehajtására. 2. Ha magyar bíróság még nem hozott határozatot az ügyben, a jogosult amerikai bíróság előtt is érvényesítheti igényét, hasonlóan a New York-i tartási egyezmény rendszeréhez. Ez esetben a Magyarországon élő jogosult az amerikai bíróság előtt eljárási segélyben részesül, aminek legfontosabb eleme, hogy helyette és nevében a perben felperesi pozícióban az alperes lakhelye szerint illetékes ügyész jár el. Az ügyész azonban nemcsak a perben és az azt követő végrehajtási eljárás során képviseli a jogosultat, hanem — saját kezdeményezésére — már a per megindítása,.előtt és a per során is belátása szerint minden szükséges intézkedést megtesz a kötelezett teljesítésre szorítása érdekében (pl. a kötelezett lakcímének, vagyontárgyai feltalálási helyének megállapítása; kapcsolattartás a megkereső bírósággal; a kérelemből hiányzó adatok beszerzése stb.). A magyarországi jogosult ilyen esetben is az erre rendszeresített kétnyelvű nyomtatványokon terjeszti elő kérelmét. A kérelem előterjesztésére, a szükséges mellékletek csatolására a II/l. pontban írtak irányadók. Mind az 1. mind a 2. pont szerinti esetben az iratok felterjesztésekor a bíróságnak csatolnia kell a jogosult részére kiadott devizahatósági engedélyt, vagy arra a felterjesztésben utalnia kell. 3. A fenti két esetcsoporttal kapcsolatban az alábbiak érdemelnek még kiemelést: a) A viszonosság a kötelezett lakhelyének felkutatására is kiterjed, a kötelezett lakhelyének ismeretlen volta tehát már nem zárja el a jogosultakat az igényérvényesítéstől. A kötelezett felkutatása érdekében a jogosultnak a kötelezettről rendelkezésre álló valamennyi információt közölnie kell (pl. születési adatokat, különös ismertetőjegyeket, munkáltatójának nevét és címét, társadalombiztosítási számát, fényképét és — ha mód van rá — a kötelezett ujjlenyomatait). b) A Civil Code 1677. §-a szerint a megkereső bíróság a jogosulttal szemben semmiféle illetéket vágy költséget nem számíthat fel, kérheti azonban, hogy a megkeresett bíróság a felmerült költségekét hajtsa be a kötelezettől. c) A Civil Code 1671. §-a szerint azt az állami vagy politikai szervet, -amely valamely jogosultnak (természetes személynek) tartást nyújt, a természetes személy jogosulttal azonos jogok illetik meg a kötelezettel szemben (eljárást indíthat mind a folyamatos, mind a hátralékos — általa megelőlegezett — tartásdíj behajtására). Ez azt jelenti, hogy — szemben az 1958-as hágai g3rermektartási egyezmény rendszerével — az állam által ideiglenesen folyósított gyermektartásdíj is behajtható a külföldön élő kötelezettől. d) Abban az esetben, ha az alperes apasága nincs megállapítva, de a gyermektartásdíj megállapítása iránti perben az alperes apaságát illetően valamennyi szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, az amerikai bíróság az apaság kérdését is elbírálhatja. Ellenkező esetben a per tárgyalását az apaság, mint előzetes kérdés elbírálásáig felfüggeszti. Ha az alperes apaságát magyar bíróság állapította meg vagy az alperes Magyarországon teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, az ítéletet, illetve a. nyilatkozatot az amerikai bíróság saját eljárásában nyomatékos bizonyítékként veszi figyelembe. e) Ha a tartásdíjat az Amerikai Egyesült Államokban élő kötelezettel szemben magyar bíróság állapítja meg, mellőznie kell a százalékos megállapítást^ a tartásdíjat mindig határozott összegben kell megállapítania. Tartási ügyek: az Amerikai Egyesült Államokban lakó vagy tartózkodó jogosult — Magyarországon élő kötelezett 1. Ha van amerikai bíróság áltál hozott, tartásdíjat megállapító határozat, az annak végrehajtása iránt előterjesztett kérelmet és annak mellékleteit az Egyesült Államok áttevő központi ha-