Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 4. szám

284 KÖZLÖEYE 4. szám tósága a magyar Igazságügyi Minisztériumnak, mint átvevő központi hatóságnak küldi meg, amely azt a végrehajtás elrendelése végett továbbítja a kötelezett lakhelye szerint illetékes városi bírósághoz. A bíróság a végrehajtás elrendelésekor nemperes eljárásban jár el, s mindössze azt vizsgálhatja, hogy az elismerés, s így a végrehajtás megtagadásának az 1979. évi 13. tvr. 73. §-ában foglalt esetei nem forognak-e fenn. Ha a határozat e feltételek figyelembevételével is elismerhető, akkor a bíróság nemperes eljárásban a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. sz. tvr. (a továbbiakban: Vht.) 11. § b) pontja alapján végrehajtási lapot állít ki a kötelezettel szemben. A végrehajtásra a továbbiakban a Vht. rendelkezései irányadók. 2. Ha nincs tartásdíjat megállapító amerikai bírósági határozat, az Igazságügyi Minisztérium mint központi hatóság az Amerikai Egyesült Államokban élő kérelmező kérelmét és annak mellékleteit tartalmazó, kitöltött kétnyelvű nyomtatványokat a kötelezett lakhelye szerint illetékes városi bírósághoz továbbítja. A bíróság nemperes eljárásban pártfogó ügyvédet rendel a külföldi jogosult képviseletére. Erre a bíróságnak a költségmentesség alkalmazásáról szóló 16/1976. (XII. 31.) IM sz. rend. 3. §-a értelmében lehetősége van. E rendelkezés szerint tárgyi költségmentesség esetén a feleket — a (2) és (3) bekezdésben felsorolt kivételekkel — a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 84. §-ával meghatározott kedvezmények teljes egészükben megilletik. A törvényen alapuló tartással kapcsolatos per és a kiskorú gyermek elhelyezésével és átadásával kapcsolatos per tárgyi költségmentes.^ A Pp. 87. § (1) bekezdése értelmében pártfogó ügyvéd kirendelésére költségmentesség esetében is csak akkor kerülhet sor, ha a kirendelés az ügy körülményeihez képest szükségesnek mutatkozik. Tekintve, hogy a külföldi jogosult a körülmények folytán a perben személyesen eljárni nem képes és költségmentességet élvez (esetenként akár személyes költségmentességet is)r részére — kérelmére — pártfogó ügyvéd kirendelhető. Erre amiatt van szükség, mivel a most létesített viszonosságnak egyik leglényegesebb eleme, hogy az igényérvényesítés megkönnyítése érdekében a megkeresett állam bírósága a külföldi kérelmező képviseletére hivatalból rendel ingyenes jogi képviselőt, akinek képviseleti jogosultsága nemcsak a per vitelére, hanem a pert megelőző és a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A pártfogó ügyvédnek, mint a külföldi jogosult teljes jogkörű jogi képviselőiének, lehetősége van arra, hogy keresetindítás előtt a bíróságtól a Pp. 127. § (2) bekezdése alapján egyezségi kísérletre kérje idézni a kötelezettet. Ez feltétlenül célszerű és ajánlatos, mivel ezáltal — megegyezés esetén — a peres eljárás kiiktatódik, s így az egész eljárás tartama lerövidül. Emellett a viszonossági megállapodásban nem, illetve nemcsak a peres eljárás lefolytatására vállaltunk kötelezettséget, hanem az igényérvényesítésre általános értelemben. Ez az amerikai gyakorlathoz, de a New York-i tartási egyezményben részes államok gyakorlatához is igazodva azt jelenti, hogy a kötelezettet bármilyen rendelkezésre álló eszközzel teljesítésre kell szorítani. A rendelkezésre álló eszközöknek csak egyike a peres eljárás. Mindezekből értelemszerűen következik, hogy lehetőség szerint élni kell azzal az eljárásjogi intézménnyel, amelylyel a kötelezett a teljesítést önként vállalhatja. Ha a felek között egyezség jön létre, azt nemperes eljárásban a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja, majd — ha annak feltételei fennállnak — a Pp. 148. §-a alapján jóváhagyja. A létrejött egyezség bírósági egyezség, amelynek végrehajtására — jóváhagyása, illetve a jóváhagyó végzés jogerőre emelkedése után — a Vht. megfelelő rendelkezései irányadók. Ha a kérelmező jogi képviselője és a kérelme•zett között egyezség nem jött létre, a bíróság az eljárást a felperes kérelmére a Pp. 127. § (3) bekezdése értelmében —.figyelemmel az (1) bekezdésre is — peres eljárásként folytatja. Figyelemmel arra, hogy a pártfogó ügyvéd jogállása teljesen azonos a meghatalmazott ügyvéd jogállásával, a fél helyett a perben minden perbeli cselekményt elvégezhet, s a Pp. 97. §-a értelmében a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni, így a pereknek a külföldi kézbesítés miatti elhúzódása elkerülhető. A perben hozott tartási határozat végrehajtására ugyancsak a Vht. megfelelő rendelkezései irányadók. IV. Gyermekelhelyezési és láthatási ügyek A gyermekelhelyezési és láthatási ügyekre is a fenti keret, illetve eljárásrend az irányadó, az alábbi kiegészítéssel: Az ilyen ügyekben a bírósági szervezet, de mindenekelőtt a központi hatóság teendői sokkal differenciáltabbak, kevésbé határolhatók körül. Emiatt feltétlenül az látszik célszerűnek, ha a bíróságok minden egyes ilyen ügyben közvetlen (telefon) kapcsolatba lépnek az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Kapcsolatok Főosztályával. A napi, operatív kapcsolattartás a külföldi gyermekelviteli ügyekben azért is fontos, mert ezekben az ügyekben a halasztást nem tűrő intézkedések különös jelentőséget kapnak, a késedelem súlyos érdeksérelemmel, a végrehajtási eljárás elnehezülésével vagy akár lehetetlenülésével is járhat. A külföldi vonatkozású gyermekelhelyezési és láthatási ügyek idegenrendészeti és útlevél vonatkozásai miatt elengedhetetlen a napi kapcsolattartás a Külügyminisztériummal és a Belügyminisztériummal ami ugyancsak az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Kapcsolatok Főosztálya, mint központi hatóság közbejöttével valósítható meg. Dr. Bán Tamás s. k. igazságügyi minisztériumi főosztályvezető