Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 4. szám

252 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám 11. Ha más ellenőrző szerv olyan törvénysértést észlel, amelynek kiküszöbölése a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv intézkedését igényli, a külső ellenőrző szervet szignalizálási, a törvényességi felügyeletet pedig vizsgálati és tájékoztatási (válaszadási) kötelezettség terheli. A törvényességi felügyeletet ellátó szerv is köteles jelezni, ha más ellenőrző szerv hatáskörébe tartozó jogszabálysértést észlel (ER 23. §, Áe. 59. §). B) A törvényességi felügyeletet gyakorló szerv egyes feladatai 12. A törvényességi felügyelet gyakorlása során az alábbi követelményeket indokolt érvényesíteni: a) A különböző ellenőrzések, vizsgálatok során felmerült jogalkalmazási, jogértelmezési kérdésekben kialakított állásfoglalásokat célszerű gyűjteni és nyilvántartani. Gondoskodni kell arról, hogy ezek a helyszíni ellenőrzést végzők rendelkezésére álljanak. b) Ha elvi jellegű jogértelmezési, jogalkalmazási kérdés merül fel, indokolt az Igazságügyi Minisztériumot — az álláspontok egységesítése és az egységes gyakorlat kialakítása érdekében r— tájékoztatni. 13. Fontos feladata a törvényességi felügyeletet ellátó szerveknek, hogy saját tevékenységüket ínás — ágazati stb. — ellenőrzést végző szervek tevékenységével összehangolják. Súlyt kell helyezni: a) az ágazati ellenőrzés és a törvényességi felügyeleti vizsgálat szervezeti és tartalmi különválasztására, ugyanakkor ezek rendszeres együttműködésének kialakítására, különös gondot kell fordítani az átfedések kizárására; b) a pénzügyi-gazdasági ellenőrzéssel és a piacfelügyelettel való rendszeres tervezési és egyéb kapcsolatok megszervezésére; c) az együttműködés során a hatósági ellenőrzésekre irányadó általános szabályok megtartására. (Így pl. a megkeresett szerv köteles a hozzáérkezett megkeresést, jelzést érdemben megvizsgálni és intézkedéséről a megkereső szervet 30 napon belül tájékoztatni.) ; - IV. SZANKCIÓK ÉS JOGORVOSLAT A) A törvényességi szankciók alkalmazása 14. A Vt. 30/D. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szankciók alkalmazását és formájának megválasztását az határozza meg, hogy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv — önkéntes jogkövetés hiányában — a törvényességet arányos és megfelelő hatósági kényszerintézkedéssel állítsa helyre. Ezt támasztja alá az a rendelkezés, hogy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az intézkedés megválasztása során figyelembe veszi a törvénysértés súlyát, gyakoriságát és az azt előidéző körülményeket (Vhr. 35. §). Utóbbi rendelkezésekből az következik, hogy nem elegendő a törvénysértés megállapítása és kiküszöbölése^ hanem általában okkutatásra és rendszerint a személyi felelősség feltárására is szükség van. Ha az eljáró szerv csak kisebb súlyú törvénysértést észlel, ennek megszüntetése érdekében jegyzőkönyvbe foglalt határozatot is hozhat, vagy a valamely későbbi szankció alkalmazásához jogszabályban előírt előzetes felhívását jegyzőjegyzőkönyvbe foglalhatja. Általában az a helyes eljárás, ha a szankció meghatározása és annak indokolása határozatban történik. A szankciók törvényi felsorolása csak látszólag mutat fokozatosságot. Egyes jogkövetkezmények egyidejűleg is alkalmazhatók. 15. A Vt-ben meghatározott egyes szankciók alkalmazásánál [Vt. 30/D. § (2) bek.] a következőket kell szem előtt tartani: a) az igazgató írásbeli figyelmeztetése nem azonos az állami ellenőrzések során gyakorlattá vált hiányosságok közlésével vagy a Vhr-ben esetenként előírt előzetes felhívással. Ez nevesített szankció, amely azonban önmagában nem alkalmas az észlelt törvénysértés közvetlen megszüntetésére. Alkalmazására nemcsak a kisebb súlyú törvénysértések esetében kerülhet sor, hanem akkor is, ha a törvénysértést már önkéntesen vagy felhívásra kiküszöbölték; annak súlya, ismétlődő jellege vagy hátrányos hatása azonban blyan jelentős, hogy mégis indokolt az elkövetett hibára a figyelmet felhívni, és nyomatékosan késztetni az ismétlődés elkerülésére. b) További törvényességi felügyeleti szankcióként az eljáró szerv javasolhatja, hogy a vállalat illetékes szerve vonja felelősségre azt, aki a jogszabályt, a létesítő határozatot, illetőleg a belső szabályzatot megsértette. Ez ellen az intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ebben az esetben a vállalat illetékes szerve köteles a javaslatot megtárgyalni és arról határozni. (Vhr. 36. §) Erre az intézkedésre is az a jellemző, hogy nem közvetlenül a törvénysértés kiküszöbölésére irányul. Ezért a törvénysértés önkéntes elhárítása esetén, vagy más felügyeleti szankciók mellett is alkalmazható. E téren érvényt kell szerezni a gazdálkodás felelősségi rendszerének következetesebb működéséről szóló irányelvben [1019/1983. (VI. 15.) Mt. h. sz. határozat] megszabott követelményeknek, különösen az ellenőrző és jogalkalmazó szervek kötelezettségeinek. c) A vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése), a vezetőség, az igazgató és az ellenőrző bizottság határozatának megsemmisítése esetén mellőzhetetlen előfeltétel a jogsértés megszüntetésére irányuló előzetes írásbeli felhívás, és annak eredménytelensége. A felhívás a törvénysértő döntést hozó testülethez (vezetőhöz) szól. Ez nem igényel határozati formát, ellene külön jogorvoslatnak nincs helye. Célszerű, ha