Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 253 a felhívás a törvénysértés jelzésén túl iránymutatást ad a megszüntetés módjára is. Tartózkodni kell azonban a vállalat döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben történő állásfoglalástól. Legkésőbb a felhívással egyidejűleg vizsgálni kell azt is, hogy a törvénysértő határozat végrehajtása nem okoz-e olyan jelentős kárt vagy jogsérelmet, amely a határozat végrehajtásának felfüggesztését teszi szükségessé. [Vhr. 37. § (2) bek.]. A felfüggesztés határozati formát igényel, az ellene benyújtott jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya. d) A vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése), illetőleg a vezetőség összehívása jelentős beavatkozás a vállalat önkormányzati életébe, és a törvényességi felügyeleti szervre hárul általában a törvénysértés kiküszöbölését célzó javaslat, illetőleg*'előterjesztés kidolgozása. e) Még súlyosabb, és más szankcióktól feltétlenül elkülönítendő intézkedés az, ha az eljáró szerv az igazgatót, illetőleg a vezetőséget feladatainak ellátásától felfüggeszti azért, mert súlyosan megsértette a vállalat működésének és gazdálkodásának törvényes rendjét. [Vhr. 38. § (1) bek.]. Ebben az esetben is mellőzhetetlen feltétel az előzetes írásbeli felhívás, amelynek megalapozásához körültekintő vizsgálat szükséges. A törvénysértés kiküszöbölésére kitűzött határidő eredménytelen lejártakor azonnal intézkedésre van szükség, hogy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által kijelölt személy késedelem nélkül át tudja venni az igazgató, illetőleg a vezetőség jogkörének gyakorlását. A kijelölt személy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által megjelölt' körben gondoskodik a kisebb törvénysértések kiküszöböléséről, illetőleg a hátrányok elhárításáról. Nem hozhat azonban olyan döntéseket, amelyek az egy hónapon belül összehívandó vállalati tanács, illetőleg a közgyűlés (küldöttgyűlés) hatáskörébe tartoznak. [Vhr. 38. § (2) bek.] f) Végső szankcióként — ha a felsorolt szankciók alkalmazása nem járt eredménnyel, vagy ezek alkalmazásától megfelelő eredmény nem várható — a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a Minisztertanácsnál kezdeményezheti a vállalatnak államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá történő kijelölését. (Vhr. 39. §). Ebben az esetben a vállalat egész tevékenységének negatív, és másként nem orvosolható megítéléséről van szó. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy alapos, általános vizsgálat alapján az előzetes felszólítás* feltárja a törvénysértéseket. . 16. A törvényességi felügyeleti eljárás föiyamán más — kifejezetten eljárási — szankciók alkalmazására is sor kerülhet, így pl. az Áe. 27. és 35. §-ai alapján. Az Áe. keretei között Vt. különös szankciókat állapít meg, ezért nem lehet végrehajtási bírsággal szankcionálni a jogsértés megszüntetésére irányuló felhívás eredménytelenségét, i Az általános szabályok érvényesülnek a határozat végrehajtása tekintetében is. A fellebbezésnek általában halasztó hatálya van. Kivételesen az azonnali végrehajtás is elrendelhető, ha ennek elmaradása jelentős vagy helyrehozhatat-. lan kárral járna. [Áe. 63. § (2) bek. a) pont]. B) Fellebbezés A minisztérium — országos hatáskörű szerv — által gyakorolt törvényességi felügyelet körében hozott határozat, mint államigazgatási határozat ellen bejelentett fellebbezést a miniszter^— az országos hatáskörű szerv vezetője — bírálja el. [Áe. 66. § (1) bek. és 96. §] A tanácsi szerv által gyakorolt törvényességi felügyelet keretében az első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a vállalat tevékenysége (ágazati besorolás) szerint illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv) törvényességi felügyeletet ellátó szervezeti egysége bírálja el. A törvényességi felügyelet körében hozott államign-Tatási határozat bíróság előtt nem támadható r • Egyetlen kivételként a bíróság által is feu: izsgálható, a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek a vállalati szervezeti és működési szabályzatot megsemmisítő határozata [63/1981. (XII. 5.) MT számú rendelet 1. § (1) bekezdés 24. pontja]. Dr. Markója Imre s. k.7 igazságügyminiszter 8001/1986. (IK 2.) IM számú tájékoztató egyes kisvállalkozások által nem, vagy csak külön engedéllyel végezhető tevékenységekről 1. A tájékoztató a gazdasági munkaközösség, a vállalati gazdasági munkaközösség, a polgári jogi társaság és a kisiparos (a továbbiakban együtt: magánszemély) által nem, vagy csak külön engedély alapján végezhető tevékenységeket sorolja fel. A tájékoztatóban foglaltak vonatkoznak a magánkereskedők által nem kereskedelmi célra (pl. kereskedelem szervezés) létrehozott gazdasági munkaközösségekre is. Egyebekben a tájékoztató nem alkalmazható a magánkereskedőkre, mert ezek csak a belkereskedelmi miniszter által meghatározott szakmában folytathatnak kereskedelmi tevékenységet. 2. A felsorolt tevékenységek külön engedélyhez kötése nem érinti azt, hogy tevékenysége folytatásához a kisiparosnak iparjogosítványra, a gazdasági munkaközösségnek pedig a társasági szer^ ződés hatósági jóváhagyására van szükség. Dr. László Jenő s. k.7 igazságügyi minisztériumi főosztályvezető