Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 251 gálát formájában a vállalat egész működésére és szervezetére kiterjed. Ilyen vizsgálatot általában öt évenként indokolt tartani. Az eredmény értékelése és a szükséges intézkedések meghatározása külön előkészítés után, a vállalat testületi vezető szerveinek bevonásával történik. — A témavizsgálat az ellenőrzési tervben meghatározott vagy egyébként felmerülő tárgykörökre irányul. — Az eseti vizsgálat konkrét ügyekkel kapcsolatos, gyakran helyszíni eljárás nélkül, iratok alapján is elvégezhető. Az eseti vizsgálatok körében különösen arra kell figyelemmel lenni, hogy az nem irányulhat olyan ügyre, amely a Vt. értelmében a törvényességi felügyelet köréből kizárt. — Utóellenőrzést indokolt rendszeresíteni minden általános vizsgálatnál. Egyébként elrendelhető bármely vizsgálat lezárásakor, vagy utólag felmerült indokból. b) A vizsgálatok formái: — Az ellenőrzés leggyakoribb formája a helyszíni vizsgálat. Ezt a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetője által jóváhagyott vizsgálati program alapján kell végezni, amelyről a vállalati és a társadalmi szervek vezetőit előzetesen tájékoztatni kell. (ER. 25. §) — A beszámoltatás a törvényességi felügyelet keretében nem javasolt módszer. Ezt a testületi ülésen való részvétel váltja fel, amelyet az biztosít, hogy a vállalati tanács ülésére, illetőleg a dolgozók közgyűlésére (küldöttgyűlésére) a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet meg kell hívni. [Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtására kiadott 33/1984. (X. 31.) MT számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 40. § (2) bek.] — A törvényességi felügyelet gyakorlásának további — gyakran alkalmazott — módszere az iratbekérés. A jogszabály azonban — a kedvezőtlen szövetkezeti tapasztalatok alapján is — törekszik kizárni, hogy a törvényességi felügyeletet ellátó szerv minden iratot bekérjen. Ezért előírja, hogy csak azok az iratok kérhetők be, amelyek felülvizsgálatára a felügyeleti szerv a Vhr. 40. § (1) bek. alapján jogosult. Ezt a rendelkezést azonban nem lehet formálisan értelmezni, mert pl. a gazdasági tárgyú vállalati határozat is vethet fel törvényességi kérdéseket. Más kérdés, hogy a határozat csak a törvényességi felügyelet keretei között értékelhető. Vannak olyan vizsgálati formák, amelyek bármely előző alapformához csatlakozhatnak, ilyen: — Az együttes vizsgálat, melyet a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv más ellenőrző szerv bevonásával vagy azzal tervszerűen együttműködve bonyolít le. A különböző ellenőrző szervek megállapításaikat és különösen határozataikat azonban külön-külön foglalják írásba. c) A vizsgálat lezárásakor, az arról szóló jelentést (jegyzőkönyvet) a Vállalati Tanács elnökének és az igazgatónak kell átadni. A szükséges intézkedések megtételére azonban mindig azt a testületet (vezetőt) kell felhívni, amelynek hatáskörébe a törvénysértés kiküszöbölése tartozik. Az általános ellenőrzés, illetőleg jelentősebb témavizsgálat lezárása alkalmával az illetékes vezető testületeket tájékoztatni kell. Különösen szükséges ez akkor, ha a személyi felelősségre vonás vagy más szükséges intézkedés megtétele a vezető testület hatáskörébe tartozik. III. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A) A hivatalbóli eljárás elve 9. A törvényességi felügyeletet gyakorló szerv feladatát hivatalból köteles ellátni. [Vhr. 40. § (1) bek.] A törvényesség maradéktalan biztosításához és az eset körülményeihez igazodóan határozza meg, hogy mit, mikor, milyen formában és terjedelemben vizsgál, a törvénysértések megelőzése, illetve megszüntetése érdekében milyen törvényes eszközöket alkalmaz. A törvényességi felügyelet gyakorlása során azonban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről kiadott 1981. évi I. törvény (a továbbiakban: Áe) rendelkezéseit is alkalmazni kell. így például, ha törvénysértésre utaló jelzés, bejelentés érkezik, ez a törvényességi felügyelet eljárási kötelezettségét is értelemszerűen maga után vonja. Egyetlen esetben konkrét kötelezettséget is tartalmaz a jogszabály, nevezetesen a vállalat szervezeti és működési szabályzatát — a megállapításától, illetve módosításától számított 30 napon belül — meg kell küldeni a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek (Vhr. 34. §). Ez egyben a szabályzat törvényességi felülvizsgálatának kötelezettségét is jelenti. A vállalatnak módja van arra, hogy a szervezeti szabályzathoz kapcsolódóan külön szabályzatokat alkosson. Ezekkel a 9. pontban írt vizsgálatok keretében keU foglalkozni. 10. A vállalati tanács ülésére, illetőleg a dolgozók közgyűlésére (küldöttgyűlésére) a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet — az időpont, hely és napirend közlése mellett — meg kell hívni. [Vhr. 40. § (2) bek.] A törvényességi felügyelet képviselőjét a vállalati vezető szerv ülésére kellő időben — lehetőleg 15 nappal előbb — kell meghívni. A napirend közlése mellett az írásbeli előterjesztések megküldése is szükséges. Azokban az esetekben, amikor a Vhr. 8. § (3) bekezdése, illetve 10. § (3) bekezdése a testületek döntéseihez 2/3-os többséget ír elő, a törvényességi felügyelet képviselőjének részvétele a testületi ülésen indokolt, de távolmaradása nem akadálya testületi ülés megtartásának és a döntés meghozatalának. A testületi ülésen a törvényeségi felügyeletet gyakorló szerv képviselője csak törvényességi felügyeleti jogkörében járhat el (így pl. nem léphet fel az alapítói jogok érvényesítése érdekében).