Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 4. szám

250 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám — megkülönbözteti a vállalati belső szabályozás, továbbá a folyamatos működés felügyeletének körét [Vt. 30/C. § (1) bek.] és — felsorolja azokat az irányítási, felügyeleti ellenőrzési és eljárási formákat, amelyeket kizár a törvényességi felügyelet hatásköréből [Vt. 30/C. § (2) bek.]. A) A belső szabályozás törvényességének ellenőrzése 4. A belső szabályozás vizsgálata során a törvényességi felügyelet ellenőrzi, hogy „a vállalat szervezeti és működési szabályzata, továbbá a szervezetére és működésére vonatkozó más belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint a vállalatot létesítő határozatnak" [Vt. 30/C. § (1) bek., a) pont]. A belső szabályzatok törvényességi ellenőrzése során különösen fontos: a) A további szabályzatokat is meghatározó szervezeti és működési szabályzat vizsgálata, de a törvényességi felügyeletet gyakorló szerveknek a szervezettel és működéssel foglalkozó ún. külön szabályzatokat is vizsgálniuk kell. b) A kollektív szerződés megkötésének, belső felülvizsgálatának, a végrehajtásáról szóló beszámolásnak előírt rendje van. E szabályok megtartása garanciális jelentőségű, vizsgálata lehetővé teszi annak megítélését, hogy a vállalat — egészének vagy szervezeti egységeinek — működése törvényes-e. c) Az ún. szakmai szabályzatok tartalmi, érdemi ellenőrzése a szakmai (hatósági, illetőleg ellenőrző) szervek feladata. Törvényességi szempontból csupán e szabályzatok létét, a megalkotás szabályszerűségét és a jogszabályokkal, valamint a szervezeti és működési szabályzattal való összhangját kell vizsgálni. B) A vállalat törvényes működésének ellenőrzése 5. A törvényességi felügyelet feladata annak ellenőrzése, hogy a vállalat „működése, továbbá határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, a létesítő határozat, valamint a belső szabályzatok rendelkezéseivel." [Vt. 30/C. § (1) bek., b) pont]. Ennek során vizsgálni kell: a) mindazoknak a jogszabályoknak a megtartását, amelyek a vállalat szervezetére, működési rendjére, a testületi vezető szervek hatáskörébe utalt kérdések eldöntésére, e határozatok végrehajtását szolgáló intézkedésekre és azok ellenőrzésére, a vállalat működését segítő belső jogi munkára stb. vonatkoznak. Nem tartoznak a törvényességi felügyelet ellenőrzési körébe azok a jogszabályok, amelyek a szaktevékenységek, szakterületek érdemi szabályait, követelményrendszerét tartalmazzák és megtartásuk ellenőrzése más — elsősorban hatósági — szervek hatáskörébe tartozik; b) a Munka Törvénykönyve általános és különös szabályainak megtartását. A törvényességi felügyelet, a 4/b pontban meghatározott körben egyes dolgozói csoportok, illetve munkajogi témák tekintetében — megfelelő szakhatóság hiányában — a munkajogi ellenőrzést is végzi, kivéve az egyedi munkaügyi vitákat. A munkajogi ellenőrzés terén együttműködik a szakszervezetekkel [Mt. 14. § (1) és (2) bek.], és a Vt. 30/A. § (2) bek-re figyelemmel a fővárosi, megyei tanácsok munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerveivel. [1971. évi I. törvény 22. § (2) bek.]. 6. A vállalati vezetők és vezető szervek határozatainak ellenőrzése körében különösen azt indokolt vizsgálni, hogy — a határozat összhangban van-e a jogszabályokkal, a létesítő határozattal, a belső szabályzatokkal, — a határozatot az erre hatáskörrel rendelkező szerv hozta-e, — a határozat meghozatala során megtartották-e az eljárási szabályokat (napirendre tűzés, határozatképesség, titkos v szavazás, előírt szótöbbség stb.). C) A törvényességi felügyeletből kizárt tevékenységek 7. A Vt. 30/C. § (2) bekezdése tételesen felsorolja, hogy milyen tevékenységekre nem terjed ki a törvényességi felügyelet. Ennek értelmében: a) Kizárt a vállalat gazdálkodásának és az erre vonatkozó döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálata. Ez nem zárja ki azt, hogy a törvényességi felügyelet a gazdasági tárgyú belső rendelkezéseket és döntéseket is vizsgálhatja, sőt adott esetben vizsgálni köteles, de csak törvényességi szempontból. Azt, hogy a döntés gazdasági szempontból helyes-e, indokolt-e, célszerű-e, a törvényességi felügyelet már nem vizsgálhatja. b) Kizárt minden olyan kérdés vizsgálata, amellyel az ágazati, funkcionális irányítás és ellenőrzés, valamint a piacfelügyelet foglalkozik. c) Nem terjed ki a törvényességi felügyelet olyan egyedi ügyek érdemi vizsgálatára, amelyekben munkaügyi vitának, bírósági eljárásnak vagy külön jogszabályon alapuló államigazgatási eljárásoknak van helye. II. A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET MÓDSZEREI 8. Az állami ellenőrzésről szóló 50/1977. (XII. 21.) MT számú rendeletben (továbbiakban: ER.) írtak a törvényességi felügyelet gyakorlása során is — a sajátosságokból adódó eltérésekkel — irányadóak. Kívánatos, hogy ezek a vizsgálatok lehetőleg alkalmazkodjanak az állami ellenőrzés általános rendjéhez. a) A vizsgálatok fajtái: — Az általános vizsgálat meghatározott időközönként, alapos előkészítés után helyszíni vizs-