Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 26. szám

1280 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám d) — közös tulajdonban álló ingatlanon történő építkezés esetében — a tulajdonostárs (tulajdonos­társak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel. (2) Magánszemély építtető az építési jogosult­sága igazolása keretében — lakás, illetőleg üdülő létesítése esetében — a tulajdonszerzési jogosult­ságát is köteles igazolni, ha nem az állandó lakó­helye szerinti város (község) területén építkezik. A tulajdonszerzési jogosultságot az építettőnek — az állandó lakóhelye szerinti illetékes városi (fő­városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, megyei városi hivatal, illetőleg községi (nagyköz­ségi) szakigazgatási szerv által záradékolt — nyi­latkozatával vagy a tulajdonszerzési korlátozás alól kapott érvényes felmentéssel kell igazolnia. (3) Ha magánszemély építtető lakás építésére, bővítésére, műszaki megosztására a fővárosban vagy jogszabályban meghatározott más települé­sen kér építési engedélyt, az építési jogosultsága igazolása keretében az előírt időtartamú állandó helybenlakását vagy helyi munka-, szolgálati vagy szövetkezeti (munkaközösségi, alkotóközösségi) tagsági viszonyát, illetőleg az ez alól kapott ér­vényes felmentés tényét is igazolnia kell. (4) Magánszemély építtetőnek a jogszabályban megállapított mértéknél nagyobb üdülő építése esetében a családja körébe tartozó személyek szá­máról, továbbá országos jelentőségű üdülőterü­lettel rendelkező városban (községben) arról is nyi­latkoznia kell, hogy az üdülőt idegenforgalmi szerv útján vagy más módon idegenforgalmi célra hasznosítja-e. (5) A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő építtetőnek az építési jogosultsága iga­zolásához a devizahatóság engedélyét is csatolnia kell. A helyszínrajz 14. § (1) A helyszínrajzot a földhivatal, illetőleg a fő­városban a Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda által kiadott, hat hónapnál nem régebbi térképmásolat alapján a vonatkozó állami szabvány* szerint — 1:1000 méretarányban — kell elkészíteni. A hely­színrajzhoz a térképmásolatot csatolni kell. (2) A kérelemhez helyszínrajzot a) nem kell csatolni, ha az építési munkát a már fennálló építményen belül kívánják végezni és az építési munka a homlokzat méreteit és a te­tőzet alakját nem változtatja meg; b) több megvalósulási szakaszra bontott épít­kezés esetében csak az első szakasz engedélyezé­se iránti kérelemhez kell csatolni és a későbbiek Borán csupán a korábban becsatolt helyszínrajzra kell utalni, megjelölve, hogy az azon feltüntetett több építmény közül melyik építmény kerül meg­építésre. Ha azonban a későbbi szakaszban a hely­színrajztól eltérően kívánják az építményt elhe­lyezni, a kérelemhez módosított helyszínrajzot kell csatolni. Az építési munka műszaki tervei 15. § Az építési munka műszaki terveit a vonatkozó állami szabvány* és a 4. számú melléklet szerint kell elkészíteni és az építési engedély iránti ké­relemhez csatolni. A kérelem elbírálása 16. § Az építési engedély iránti kérelem elbírálása, során az első fokú építésügyi hatóság köteles meg­győződni arról, hogy a) az építtető rendelkezik-e építési jogosultság­gal, b) a tervezett építkezés, a helyszínrajz és az épí­tési munka műszaki tervei megfelelnek-e az Or­szágos Építésügyi Szabályzat előírásainak, a helyi településrendezési terveknek és szabályoknak, to­vábbá az egyes területek védettségét elrendelő vagy azokra különleges feltételeket megállapító általános érvényű határozatoknak, az előzetes ha­tósági eljárásokban tisztázódott szakhatósági kö­vetelményeknek és az érdekelt szakhatóságok hoz­zájárulásában foglalt eseti előírásoknak, c) az építési munkával érintett földrészlet a he­lyénél, rendeltetésénél, alakjánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett építmény elhelye­zésére, d) az építmény rendeltetésszerű használható­ságához szükséges járulékos építmények, illető­leg közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása biztosított-e, ej az építmény megépítése, illetőleg fenntartása víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, por, zaj, ráz­kódtatás, sugárzás vagy más ok miatt nem jár-e a környezetre olyan káros hatással, amely a terü­letre vonatkozó környezetvédelmi határértékeket, illetőleg ezek hiányában a terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladná, a szomszédos in­gatlanok használatát számbavehetően korlátozná, az állékonyságot, az egészséget, az élet- és közbiz­tonságot veszélyeztetné vagy a közérdeket egyéb módon sértené, j) a tervezett építési munka megfelel-e a kor­szerű építészeti követelményeknek, g) az építéménnyel összefüggő tereprendezési, fásítási vagy parkosítási munkálatok megvalósí­tása biztosított-e, • Jelenleg az MSZ 1223. számú szabványsorozat.

Next

/
Thumbnails
Contents