Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1986 / 26. szám
1280 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám d) — közös tulajdonban álló ingatlanon történő építkezés esetében — a tulajdonostárs (tulajdonostársak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel. (2) Magánszemély építtető az építési jogosultsága igazolása keretében — lakás, illetőleg üdülő létesítése esetében — a tulajdonszerzési jogosultságát is köteles igazolni, ha nem az állandó lakóhelye szerinti város (község) területén építkezik. A tulajdonszerzési jogosultságot az építettőnek — az állandó lakóhelye szerinti illetékes városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, megyei városi hivatal, illetőleg községi (nagyközségi) szakigazgatási szerv által záradékolt — nyilatkozatával vagy a tulajdonszerzési korlátozás alól kapott érvényes felmentéssel kell igazolnia. (3) Ha magánszemély építtető lakás építésére, bővítésére, műszaki megosztására a fővárosban vagy jogszabályban meghatározott más településen kér építési engedélyt, az építési jogosultsága igazolása keretében az előírt időtartamú állandó helybenlakását vagy helyi munka-, szolgálati vagy szövetkezeti (munkaközösségi, alkotóközösségi) tagsági viszonyát, illetőleg az ez alól kapott érvényes felmentés tényét is igazolnia kell. (4) Magánszemély építtetőnek a jogszabályban megállapított mértéknél nagyobb üdülő építése esetében a családja körébe tartozó személyek számáról, továbbá országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városban (községben) arról is nyilatkoznia kell, hogy az üdülőt idegenforgalmi szerv útján vagy más módon idegenforgalmi célra hasznosítja-e. (5) A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő építtetőnek az építési jogosultsága igazolásához a devizahatóság engedélyét is csatolnia kell. A helyszínrajz 14. § (1) A helyszínrajzot a földhivatal, illetőleg a fővárosban a Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda által kiadott, hat hónapnál nem régebbi térképmásolat alapján a vonatkozó állami szabvány* szerint — 1:1000 méretarányban — kell elkészíteni. A helyszínrajzhoz a térképmásolatot csatolni kell. (2) A kérelemhez helyszínrajzot a) nem kell csatolni, ha az építési munkát a már fennálló építményen belül kívánják végezni és az építési munka a homlokzat méreteit és a tetőzet alakját nem változtatja meg; b) több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében csak az első szakasz engedélyezése iránti kérelemhez kell csatolni és a későbbiek Borán csupán a korábban becsatolt helyszínrajzra kell utalni, megjelölve, hogy az azon feltüntetett több építmény közül melyik építmény kerül megépítésre. Ha azonban a későbbi szakaszban a helyszínrajztól eltérően kívánják az építményt elhelyezni, a kérelemhez módosított helyszínrajzot kell csatolni. Az építési munka műszaki tervei 15. § Az építési munka műszaki terveit a vonatkozó állami szabvány* és a 4. számú melléklet szerint kell elkészíteni és az építési engedély iránti kérelemhez csatolni. A kérelem elbírálása 16. § Az építési engedély iránti kérelem elbírálása, során az első fokú építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a) az építtető rendelkezik-e építési jogosultsággal, b) a tervezett építkezés, a helyszínrajz és az építési munka műszaki tervei megfelelnek-e az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak, a helyi településrendezési terveknek és szabályoknak, továbbá az egyes területek védettségét elrendelő vagy azokra különleges feltételeket megállapító általános érvényű határozatoknak, az előzetes hatósági eljárásokban tisztázódott szakhatósági követelményeknek és az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt eseti előírásoknak, c) az építési munkával érintett földrészlet a helyénél, rendeltetésénél, alakjánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett építmény elhelyezésére, d) az építmény rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, illetőleg közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása biztosított-e, ej az építmény megépítése, illetőleg fenntartása víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, por, zaj, rázkódtatás, sugárzás vagy más ok miatt nem jár-e a környezetre olyan káros hatással, amely a területre vonatkozó környezetvédelmi határértékeket, illetőleg ezek hiányában a terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladná, a szomszédos ingatlanok használatát számbavehetően korlátozná, az állékonyságot, az egészséget, az élet- és közbiztonságot veszélyeztetné vagy a közérdeket egyéb módon sértené, j) a tervezett építési munka megfelel-e a korszerű építészeti követelményeknek, g) az építéménnyel összefüggő tereprendezési, fásítási vagy parkosítási munkálatok megvalósítása biztosított-e, • Jelenleg az MSZ 1223. számú szabványsorozat.