Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1281 h) — bontás esetében — az építmény lebontása nem sérti-e a népgazdaság érdekeit, illetőleg nem lehet-e azt gazdaságos helyreállítással vagy átalakítással tovább fenntartani, i) a tervezőként megjelölt szerv, illetőleg személy jogosult volt-e az építéstervezésre. A határozat meghozatala és tartalma 17. § (1) Ha a 8. § 1., 7., 9., 10. és 11. pontjában említett építési munka, továbbá főépület teherhordó szerkezeteinek megváltoztatásával járó felújítás kivitelezője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, arra az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező (házilagos kivitelezés esetén a felelős műszaki vezető) nevét, címét és képesítését — az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal — be kell jelentenie az első fokú építésügyi hatósághoz. (2) Az első fokú építésügyi hatóság az engedélyt megtagadja vagy a megadását feltételekhez köti, ha a tervezett építési munka a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal ellenkezik, vagy a tervezett rendezés végrehajtását lényegesen költségesebbé tenné, illetőleg másként megnehezítené vagy egyébként a 16. §-ban említett követelményeknek nem felel meg. 18. § (1) Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell a) az építtető, továbbá — ha nem azonos az építtetővel — az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, tartós földhasználójának, haszonélvezőjének) a nevét és címét, b) az építési munkával érintett földrészlet utcanevét és házszámát, továbbá helyrajzi számát, c) az építési munka rövid leírását, az építmény rendeltetését, állandó vagy ideiglenes jellegét, továbbá — típus-, illetőleg ajánlott terv, valamint hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy kereskedelmi forgalomba hozott építmény változtatás nélküli alkalmazása esetén ~~ a tervek (alkalmazási engedély) jelét és számát. d) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az építési munkával kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell, e) az építmény későbbi — kártalanítási igény nélküli — átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettságét, az építési munka, illetőleg munkarészek megkezdésének bejelentésére vonatkozó esetleges kötelezettség előírását, g) az építési munka végzésével kapcsolatban szükségessé váló építménybontás, állandó jeliegű közterülethasználat, továbbá — város belterületén — fakivágás engedélyezésére vonatkozó rendelkezést, h) — állami lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség lebontásának vagy átalakításának engedélyezése esetén — a bérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó utalást, ha annak feltételei fennállnak, i) az engedély érvényességének időtartamát, j) az építményre vonatkozó használatbavételi engedély kérésének kötelezettségére való utalást. (2) Az építési engedély megadása során az előzetes hatósági (pl. a területfeíhasználási, elvi építési engedélyezési) eljárásokban már közölt előírásoktól eltérő újabb feltételek és kikötések csak akkor írhatók elő, ha az általános érvényű kötelező hatósági el óira sok vagy a helyi településrendezési tervek és szabályok időközben megváltoztak. A határozat közlése 19. § (1) Az építési engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról hozott határozatot írásban közölni kell a) az építtetővel és — ha nem azonos az építtetővel — az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, tartós földhasználójával, haszonélvezőjével), b) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal, c) a közegészségügyi-járványügyi, továbbá a tűzvédelmi hatósággal akkor is, ha az eljárásban nem vett részt, d) a tervezővel, ej a közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosaival (kezelőivel, tartós földhasználóival), továbbá mindazokkal, akiknek az építési munka a jogos érdekeit érinti, f) — állami lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség lebontásának vagy átalakításának a bérieri jogviszony megszűnésével járó engedélyezése esetén — a lakással (helyiséggel) rendelkező szervvel, a bérbeadóval és az érdekelt bérlőkkel, továbbá g) község esetében — ha az engedély megadása nem tartozott a hatáskörébe — a községi szakigazgatási szervvel. (2) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása esetén — a határozat jogerőre emelkedése után — az engedélyezésre benyújtott helyszínrajz és műszaki tervek egy példányát a műszaki nyilvántartásában helyezi el, egy-egy példányát pedig engedélyezési záradékkal ellátva az építtetőnek kiadja, továbbá — műemléket, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épületet, illetőleg műemléki jelentőségű területet vagy műemléki környezetet érintő építési munka esetében — a műemléki hatóságnak megküldi. Az