Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1253 vékenységável kapcsolatban áruért, szolgáltatásért, és minden egyéb tevékenységért kifizetett összes ellenérték után vállalati különadót köteles fizetni." 2. § A R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „(1) A vállalati különadó mértéke az adóalap 20%-a." 3. § Ez a rendelet 1987. január 1. napján lép ha­tályba, rendelkezéseit az ezt követően teljesített kifizetésekre kell alkalmazni. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke A Minisztertanács 63/1986. (XII. 17.) számú rendelete a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehaitása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet* módosításáról A Minisztertanács a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 124. §-ában kapott fel­hatalmazás alapján a következőket rendeli: A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendeletnek (a továbbiakban: R) a 3/1985. (I. 17.) MT számú ren­delet 2. §-ával megállapított 14. §-a (2) bekez­dése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A gyermekgondozási díj folyósításának ide­je alatt gyermek ápolása címén táppénz nem jár." 2. 5 Az R. 22. §-a a következő i) ponttal egészül ki: (Nem jár táppénz) ,,i) az elhelyezkedési támogatás folyósításának időtartamára," 3. § Az R. 25. §-ának a 47/1983. (XI. 20.) MT számú rendelet 4. §-ával megállapított (1) bekezdése he­lyébe a következő rendelkezés lép: * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1975. évi 27. szá­mában. „(1) A táppénz összegének megállapításánál ke­resetként azokat a pénzbeli és természetbeni iut­tatásokat kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak főfoglalkozásában nyugdíjjáru^kot, főfoglalkozása mellett fennálló biztosítási iogvi­szonyában pedig általános jövedelemadót kell fizetnie. Ha a biztosított utoljára elhelyezkedési támogatásban részesült, keresetként az elh^'vez­kedési támogatás alapjául szolgáló havi összeget kell figyelembe venni." 4-§ Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT számú rende­let 7. §-ával megállapított 30. §-a helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „R. 30. § (1) Jutalékos szervezőnél, ha a kereset több mint ötven százaléka jutalékból származik, a táppénz összegét legfeljebb napi 400 forint ala­pulvételével lehet megállapítani. (2) Ha a biztosított a keresőképtelenségét köz­vetlenül megelőzően bedolgozó volt, táppénzének összegét legfeljebb napi 300 forint alapulvételével lehet megállapítani." 5.§ Az R-nek a 31/1975. (XI. 15.) MT számú rende­let 2. §-ával, a 42/1976. (XII. 18.) MT számú ren­delet 14. §-ával, valamint a 3/1985. (I. 17.) MT számú rendelet 18. §-ával módosított 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „R. 214. § (1) A vállalati jövedelemszabályozási rendszer hatálya alá tartozó gazdálkodó szerveze­tek, a közszolgáltató vállalatok, a költségvetési üzemek a) a bérköltséget (béralapot) terhelő bármilyen címen adott (elszámolt) pénzbeli és természetbeni juttatás, b) a bérjellegű egyenruha-juttatás értéke forint­összegének, illetőleg a pótlására adott átalányösz­szegnek, valamint a szakmunkástanulók és felső­fokú oktatási intézmények nappali tagozatán ta­nulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hall­gatók tanulmányi ösztöndíjának, továbbá a sport­munkatárs (sportfőmunkatárs) bérjellegű juttatá­sának negyven százalékát kötelesek társadalom­biztosítási járulék címén fizetni. (2) Nem kell társadalombiztosítási járulékot fi­zetni a kulturális szolgáltatás ágazatba tartozó vál­lalatoknak, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja vállalatainak, a Magyar Hirdető Vállalat­nak, valamint a népművészeti és háziipari szövet­kezeteknek a szerzői jogvédelem alá nem tartozó, de a mű felhasználásával összefüggő szellemi te­vékenységért, valamint az előadóművészi tevé­kenységért a bérköltség terhére kifizetett díjak után, ha azok kifizetése nem biztosítási kötelezett" séggel járó jogviszony alapján történt '

Next

/
Thumbnails
Contents