Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 26. szám

1233 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám veléssel kell előmozdítani. Az utógondozás állami és társadalmi rendszere jobban segítse elő az elítéltek beilleszkedését a társadalomba. C) A jogalkalmazás jogpolitikai elvei a polgári, gazdasági, családjogi, munkajogi és szövetkezeti tagsági ügyekben 11. A polgári jogalkalmazás következetesen juttassa érvényre a szocialista együttélés szabályait és az együttműködés követelményeit, védje az emberi jogokat, őrködjön a személyhez fűződő jogok felelt, ugyanakkor gátolja meg a joggal való visszaélést. 12. A vagyoni viszonyokat, rendező jogszabályok alkalmazása mozdítsa elő a társadalmi és a személyi szükségletek kielégítését, a szerződések teljesítését, az áruforgalom biztonságát, segítse elő a fogyasztói érdekvédelmet, s ne akadályozza az indokolt gazdasági kockázatvállalást. Mindezek érdekében: a) a jogalkalmazás segítse az Alkotmányban meghatározott tulajdoni viszonyok megerősítését, a társadalmi tulajdon védelmét, továbbá azt, hogv a tulajdonból folyó jogosítványokat a szükségletek kielégítése érdekében, az állam iránti kötelezettségek teljesítésével összhangban — mások jog- vagy érdeksérelme nélkül — rendeltetésszerűen g}7akorolják; b) a szerződések szükségletkielégítő szerepe jusson érvényre, ennek során a társadalom fejlődése és a közszükségletek kielégítése szempontjából fonios jogviszonyokban a jogalkalmazás fokozottan mozdítsa elő a felek jogainak gyakorlását, illetőleg kötelességeik teljesítését; a7 egymással ellentétes érdekeket a jogok társadalmi rendeltetésével összhangban kell egyeztetni. 13. A jogalkalmazásnak a gazdálkodó szervezetek és egyéb gazdálkodók egymás közötti jogviszonyaiban a gazdaságpolitikai célok megvalósítását is szolgálnia kell. Ennek során a felek termelési és forgalmi kapcsolatában erősíteni kell a szerződések gazdaság-szervező, szükséglet-kielégítő szerepét, és érvényt kell szerezni a tisztességtelen gazdálkodást tiltó rendelkezésnpk. Fokozottan érvényre kell juttatni a gazdálkodó szervezetek önállóságát. Mindezek érdekében: a) elő kell mozdítani, hogy a gazdálkodó szervezetek a termelési és forgalmi kapcsolataikat a legcélszerűbben szervezzék meg: ösztönözni kell a gyors és rugalmas szerződéskötésre, a hosszabb távú együttműködésre valamint arra, hogy árukapcsolataik során a kapcsolat gazdasági jellegéhez leginkább igazodó szerződéstípust alkalmazzák; ügyelni kell a piaci viszonyok és a szerződéses rendszer összhangjára; b) segíteni kell. hogy a gazdálkodó szervezetek gazdasági döntéseiket a szabályozott piac hatására, a népgazdaság érdekével összehangolva hozzák meg; meg kell akadályozni, hogy a piac egyensúlyának zavarait a gazdálkodó szervezetek jogtalan előnyök szerzésére használják ki, kijátsszák a gazdasági szabályozórendszert, saját érdekeiket — jogaikkal visszaélve — mások vagy a népgazdaság sérelmére érvényesítsék; az egymással ütköző érdekeket a népgazdasági érdek elsődlegességének alapján kell egyeztetni; vissza kell szorítani a teljesítmény nélküli jogtalan haszon szerzésére vagy a tisztességtelen ár érvényesítésére irányuló törekvést. 14. A jogalkalmazás járuljon hozzá ahhoz, hogy a családi kapcsolatokban jobban érvényesüljenek a szocialista erkölcs kövételményei. Ennek érdekében: a) fokozni kell a társadalom széles körét érintő családjogi bíráskodás tudatformáló hatását, a döntések védjék a házasság és a család intézményét, segítsék a népesedéspolitikai célok megvalósítását, a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését, neveljék az állampolgárokat a család, a szülők, az időskorúak iránti kötelességeik teljesítésére; b) a tartalmatlanná vált házasság felbontása esetén a személyi és vagyoni viszonyokat — különös tekintettel a kiskorú gyermekek érdekeire — úgy kell rendezni, hogy a kapcsolat felbontásának hátrányos következményei minél kisebbek legyenek, és azokat a volt házastársak arányosan viseljék. 15. A munkajogi és a szövetkezeti tagsági ügj^ekben a jogalkalmazó szerveknek elő kell segíteniük, hogy a) a munkáltató, szövetkezeti jogok gyakorlása — a dolgozók egyéni és csoportérdekére figyelemmel — szolgálja a szervezet rendeltetésszerű működését, a jogok és kötelességek összhangját, a munkaidő legteljesebb kihasználását, a hatékony munkavégzést: fejezze ki a tagsági viszony tulajdonosi, valamint a tagok tevékenységének vállalkozási jellegéből adódó sajátosságokat; b) erősödjék a munkafegyelem, valamint a dolgozók érdekeltsége és felelőssége a hatékony gazdálkodásban, a minőségjavításban és a társadalmi tulajdon gyarapításában; a termelés érdekét szolgáló munkaerő-átcsoportosításokat eredményesen hajtsák végre: érvényesüljenek a munkahelyi sajátosságokat kifejező belső szabályozók; c) megtartsák az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat, megakadályozva a dolgozók jogainak megsértését; d) részesüljön fokozott védelemben a munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony körében a közérdekű bejelentést tevő vagy bírálatot gyakorló dolgozó; egyben védelmet kell adni az alaptalan és rosszhiszemű bejelentésekkel szemben.