Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1071 lyósításra kerülő hitelekre — a költségvetés terhére — a következő mértékű kamattérítés vehető igénybe a kamat százalékában: Huszonöt százalékos a) a fűtött és fűtetlen fóliatelep (fóliasátor)/ b) abrak- és tömegtakarmány alapú keveréktakarmánygyártó üzem, c) halastavak. Negyvenkettő százalékos a) a mezőgazdasági termékek szabályozott és nem szabályozott légterű hűtőtároló, b) a szilárd burkolatú üzemi út- beleértve a sárrázót és a térburkolást, c) a sertéstartás, d) a 3. számú melléklet a) pontjában felsorolt Öntözőgépek, e) a szarvasmarha- és juhtartás, f) a termény- és takarmánytároló, beleértve a zöldség- és burgonyatárolás létesítményeit is, g) a bortároló, h) a növényvédőszer és műtrágya-raktárak, tárolók beruházására, beleértve a folyékony (oldott és szuszpenziós) műtrágyaelőállító, keverő létesítményeket is, i) az öntöző- és rizstelepek, j) az élelmiszer-feldolgozó üzemek. (2) Az állami gazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, és az agráripari egyesülés az 1985. január 1. napja után az állami költségvetésből folyósított veszteség és alaphiánj'-rendezési hitelek után — a költségveté? terhére — a kamat 42 százalékának megfelelő mértékű kamattérítésben részesül. 18. § (1) Az 17. §-ban és a 42. §-ban felsorolt beruházások megvalósításához folyósított hitel kamatköltségét a pénzintézetek a kamattérítés összegével — a felszámítással egyidejűleg — csökkentik. (2) Az (1) bekezdés szerint elszámolt kamattérítés összegét a költségvetés a pénzintézeteknek negyedévenként megtéríti. Üzemviteli támogatások 19. § (Az AJR 39. §-ához) (1) A nem húshasznú tehénállomány tejének értékesítése után az árkiegészítés mértéke literenként 2,90 forint. (2) Az árkiegészítésre való jogosultság szempontjából értékesítésnek minősül az üzemi étkeztetésre felhasznált tej is, (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott tehénállomány által termelt tejet feldolgozva értékesítik, az árkiegészítés alapja az értékesített tejtermékre jutó feldolgozott tej mennyisége. (4) Áz értékesített tejmennyiség kiszámítása szempontjából a mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában lévő, a mezőgazdasági kistermelőkhöz kihelyezett tenénállománytól származó tejmennyiségként, a mezőgazdasági kistermelő által a mezőgazdasági nagyüzem vagy más felvásárló tejbegyűjtőjébe ténylegesen leadott tejmennyiség vehető figyelembe. A mezőgazdasági nagyüzem félévente — az L félév adatait július 31-ig, a II. félév adatait január 31-ig — köteles bejelenteni a mezőgazdasági kistermelőkhöz kihelyezett tehenek számát és az ezen állatoktól felvásárolt tej mennyiségét a megyei igazgatóságnak. 20. § (1) A mezőgazdasági nagyüzem, a húshasznú tehenek borjúszaporulata után, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett akkor jogosult árkiegészítésre, ha a húshasznú tehénállomány tartásának megkezdését a tartást megelőző 30 napon belül a megyei igazgatóságnak bejelentette. Nem kell bejelentést tenni akkor, ha az állományt 1984. január l-jét megelőzően, jogszabály szerinti engedéllyel hozták létre. (2) Árkiegészítést, húshasznú tehénállomány élveszületett borjúszaporulata után akkor lehet igényelni, ha az éves átlagos húshasznú tehénállomány élveszületett borjúszaporulata legalább nyolcvanöt százalék, kivéve a szakaszos elletésra való áttérés kétéves időszakát. (3) Ha a borjúelhullás mértéke 6 hónapos korig az élveszületett borjúszaporulat nyolc százalékát meghaladja, az ezen felül elhullott borjak után árkiegészítés nem jár. (4) Az árkiegészítés mértéke borjanként ötezer forint. (5) A kétirányú szakosodás feltétele, hogy a mezőgazdasági nagyüzem biztosítsa a húshasznú és a nem húshasznú tehénállomány elhelyezésének, tenyésztési és termelési adatai nyilványtartá-] sának elkülönítését. (6) A húshasznú tehénállomány tartásának megkezdése, illetve megszüntetése évében csak a borjúszaporulat után vehető igénybe árkiegészítés. A megszűnést, azt megelőző 30 nappal az illetékes megyei igazgatóságnak be kell jelenteni. 21. § (1) A vágómarha árkiegészítés- mértéke kilogrammonként hét forint. (2) A vágómarha árkiegészítés igénybevétele szempontjából saját előállításúnak minősül a saját tenyésztésű, valamint az a szarvasmarha, amelyet a mezőgazdasági nagyüzem a vágásra történő értékesítés előtt — az üzemi nyilvántar*