Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 22. szám

1072 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám tások szerint — legalább 180 napig, tehén ese­tében legalább 360 napig tulojdonában tartott. A tartási idő szempontjából az állat vásárláskori korcsoportja az irányadó. A háztáji vagy kisegítő gazdaságba kihelyezett, vásárolt szarvasmarha esetében a 180, illetve 360 napos tartási időt a vételár kiegyenlítésének napjától kell számítani. (3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás alapja a továbbtartásra kihelyezett, illetve szerződés alap­ján bérhizlalásra átvett és értékesített vágómar­háknál a ráhízlalt súly. (4) A vásárolt vágómarhánál az (1) bekezdés szerinti árkiegészítés alapján csökkenteni kell az­zal a súllyal, amely után az árkiegészítést már igénybe vették. Árkiegészítés korábbi igénybevé­teléről az eladó üzemtől, vagy kereskedelmi vál­lalattól az értékesítési szerződésben, számlán, át­vételi bizonylaton nyilatkozatot kell kérni. (5) A vágómarha árkiegészítés szempontjából értékesítésnek minősül a saját, illetve a társulás keretében fenntartott vágóhíd részére történő át­adás is. (6) A kényszervágott vágómarhánál a támoga­tás alapjaként a közfogyasztásra alkalmasnak minősített hús mennyiségét kell alapul venni. 22. § (1) A mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában lévő húshasznú tehénállomány számának növe­kedését az átlagos állomány alapján kell kiszá­mítani. A növekedés meghatározásához bázisként azt az átlagos állományi darabszámot kell figye­lembe venni, amelyet a forgóalap-kiegészítés, il­letve az állománynövelési dotáció igénybevétele­kor utolsó alkalommal számításba vettek. Ezt az állományi darabszámot azonban csökkenteni kell azzal az állománnyal, amely után a mezőgazda­sági nagyüzem a támogatást az AJR 39. §-ának (4) bekezdése szerint időközben visszafizette. (2) Az állománynövelési dotáció igénylésénél alapul vehető tehénállomány bázisa az 1980. évi húshasznú és nem húshasznú együttes tehénál­lomány átlagos darabszámánál nem lehet keve­sebb. (3) A tehénállomány 1980. évi, valamint a to­vábbi évek viszonyítási alapjába be kell számítani a tbc- és brucellamentesítés miatt hiányzó vagy bármilyen ok miatt pótlási kötelezettség alá eső állományt. (4) A húshasznú tehénállomány-növelési dotá­ciót a forgóalapba kell helyezni. (5) Az állomány csökkenése esetén az állomány növekedés alapján igénybe vett forgóalap-kiegé­szítést, illetve az állománynövelési dotációt a tárgyévet követő év február 15-ig vissza kell fi­zetni. Először mindig az igénybe vett magasabb mértékű támogatást kell visszafizetni. 23. § (1) Ha nem húshasznú átlagos tehénállomány 1981-ben, vagy az azt követő években csökken — a (2)—(4) bekezdésben foglaltaktól eltekintve —; akkor a forgóalap-kiegészítést a tárgyévet követő év február 15-ig vissza kell fizetni. Ahol a támo­gatás mértéke eltérő, először mindig az igénybe vett legmagasabb mértékű támogatást kell vissza­fizetni. (2) Az 1980. december 31-ig elért nem húshasz­nú tehénlétszám-növekedés utáni forgóalap-ki­egészítést 1983. december 31. után bekövetkező tehénlétszám csökkenésekor nem kell visszafizet­ni, ha az igénybevételtől számítva öt év eltelt. (3) A forgóalap-kiegészítés igénybevétele idő­pontjánál azt az évet kell tekinteni, amelyben a tehénállomány darabszáma növekedett. (4) Ha a tehenek számának átmeneti csökkené­se miatt a mezőgazdasági nagyüzem a támoga­tás visszafizetésére halasztást kapott, akkor annyi évvel kell az öt évet növelni, ahány éven át a te­hénállomány a kötelező darabszámnál alacso­nyabb volt. 24. § (Az AJR 40. §-ához) (1) A vágójuh és vágókecske árkiegészítés (a továbbiakban: vágójuh árkiegészítés) mértéke a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kilogrammon­ként 3,40 forint. (2) A vágójuh árkiegészítés szempontjából sa­ját termelésűnek minősül a saját tenyésztésű, va­lamint az az állat, amelyet a mezőgazdasági nagyüzem a vágásra történő értékesítés előtt —, az üzemi nyilvántartások szerint — legalább hat­van napig a tulajdonában tartott. (3) A tenyésztésben tartott anyajuh, tenyész­kos és anyakecske selejtezése és vágásra történő értékesítése esetén az árkiegészítés (a továbbiak­ban: selejtezési árkiegészítés) mértéke kilo­grammonként 7,0 forint. (4) A selejtezési árkiegészítés szempontjából tenyésztésben tartottnak minősül az az állat, amelyet a mezőgazdasági nagyüzem, illetve az agráripari egyesülés a vágásra történő értékesí­tés előtt legalább 180 napig a számviteli előírá­sok szerint tenyészállatként nyilvántartott. (5) A vágójuh- és selejtezési árkiegészítés szem­pontjából értékesítésnek minősül a saját, illetve a társulás keretében fenntartott vágóhíd részére történő átadás is. (6) A kényszervágott vágójuh és vágókecskénél a támogatás alapjaként a közfogyasztásra alkal­masnak minősített hús mennyiségét kell alapul venni. (7) A vásárolt vágójuhnál és vágókecskénél az (1) és (3) bekezdés szerinti árkiegészítés alapján csökkenteni kell azzal a súllyal, amely után az árkiegészítést már igénybe vették. Árkiegészí­tés korábbi igénybevételéről az eladó üzemtől

Next

/
Thumbnails
Contents