Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 627 esetén helyettesét a végrehajtó bizottság bízza meg az előírt képesítéssel rendelkezők (szervezési, igazgatási osztályvezető stb.) közül; a megbízást a tanács soron következő ülésén bejelenti. A községi és nagyközségi tanács Szabályzata részletezi a vb-titkárhelyettes feladatait. VIII. Fejezet A tanács bizottságai (Tt. 56. §—61. §) A tanácsok népképviseleti-önkormányzati feladatainak megvalósulása igényli, hogy növekedjék a tanácsi bizottságok döntés-előkészítő szerepe, önállósága, váljék érdemivé ellenőrző, összehangoló munkájuk. A bizottságok egész tevékenységükkel főként a tanács munkáját segítsék, az előterjesztésekkel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat elsősorban a tanácsnak tegyék meg. A tanácstestület biztosítson a bizottságoknak nagyobb szerepet a testületi munkatervek elkészítésében, gyakrabban bízzon rájuk olyan feladatokat, amelyekkel az adott időszakban a tanácstestület nem foglalkozik. A tanács meghatároz olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt az érdekelt bizottság előzetes véleményét kell kérni. Ilyenek lehetnek például: — a tanácsnak valamely vállalat, intézmény egyéb létesítmény alapításával vagy megszüntetésével kapcsolatos döntése; — megállapodás más tanáccsal abban, hogy meghatározott hatáskört közösen létrehozott szerv útján gyakoroljanak; — a tanács hatáskörébe tartozó egyes kinevezési ügyek; — a tanács hatáskörébe utalt adók mértékének és adó jellegű kötelezettségek megállapítása; — az építési telkekkel való gazdálkodás; — főként megyei, fővárosi tanácsnál a több szerv által közösen létesítendő beruházások. A bizottságok a közös vagy az összefüggő feladatok megoldása érdekében rendszeresen tartsanak kapcsolatot egymással. Ugyancsak növeljék együttműködésüket a saját feladatkörükhöz kapcsolódó érdekképviseleti szervekkel, és szükség esetén közvetítsék azok véleményét. Különösen a helyi tanácsok bizottságai szélesítsék lakossági kapcsolataikat. A bizottságok és az ideiglenes bizottságok tervszerűen és rendszeresen igényeljék szakértők és szakértői intézmények véleményét a nagyobb jelentőségű gazdasági és más feladataiknál. A bizottságok feladatai és szervezete 1. A tanács a Szabályzatban felsorolja a Tt. 59. §-ában, valamint az egyéb jogszabályokban foglaltak szerint kötelezően megalakítandó bizottságokat, továbbá itt rendelkezik a Vhr. 60. § szerinti bizottságok létrehozásáról. A bizottságok megalakításánál a következő elvek érvényesítése szükséges: A tanács a főbb feladatait, a helyi sajátosságokat figyelembe véve dönti el, hogy a jogszabályban előírtak mellett milyen bizottságot hoz létre. A bizottságok szélesítsék a tanácsi munka demokratizmusát azzal, hogy kereteik között a tanácstagok — s rajtuk keresztül a lakosság — vegyenek részt a tanácsi döntés-előkészítésben, a végrehajtás ellenőrzésében, a szakigazgatási szervezet munkájának ellenőrzésében. A nem tanácstagok bevonása növelje a döntés-előkészítés szakszerűségét és a koordinációt. Mind a bizottságokban, mind az albizottságokban a meghívottak köre mindenkor igazodjék a feladatokhoz, a tárgyalt témához. Űj feladatok esetén ezeket — lehetőség szerint — új bizottság, albizottság alakítása helyett az érdekelt szervek képviselőinek a már működő bizottságba való bevonásával kell ellátni. a) Kötelező létrehozni fővárosi, megyei tanácsoknál: — ügyrendi bizottságot; — számvizsgáló bizottságot; városi, fővárosi kerületi tanácsoknál: — ügyrendi bizottságot; — a számvizsgáló bizottságot (megbízható a pénzügyi feladatokkal) is; községi, nagyközségi tanácsoknál: — szabálysértési bizottságot is. b) Javasolt további bizottságok megyei tanácsoknál: — tervgazdasági bizottság (a területfejlesztési vagy a számvizsgáló bizottság albizottsága is lehet); — ipari, kereskedelmi, szolgáltatási bizottság; keretében idegenforgalmi albizottság szervezhető. A nem kiemelt idegenforgalmi intézőbizottságok a megfelelő tanácsi bizottság albizottságaként vagy szakbizottságként folytatják működésüket; — a mezőgazdasági bizottság (a mezőgazdasági, élelmezésügyi, víz- és fagazdasági feladatokra); — művelődési bizottság (az oktatási, közművelődési, ifjúságpolitikai, gyermek- és ifjúságvédelmi, testnevelés és sportfeladatokra); — egészségügyi és szociálpolitikai bizottság; — igazgatási bizottság (megalakítható ügyrendi és igazgatási bizottságként is, ez esetben a tanácstagok megbízatásának, összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatában csak a tanácstagbizottsági tagok vesznek részt ügyrendi bizottságként); — a fővárosi tanácsnál a városfejlesztés főbb területeire célszerű bizottságokat alakítani. városi tanácsoknál: — város-, kerületfejlesztési bizottság (a terv, munkaügyi, műszaki, kommunális, környezet- és természetvédelmi, építési feladatokra); — ellátási, szolgáltatási bizottság (az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, szolgáltatási feladatokra); — művelődési bizottság (az oktatási, közművelődési, ifjúságpolitikai, testnevelés és sport feladatokra) ; — egészségügyi és szociálpolitikai bizottság; — igazgatási bizottság (ügyrendi és igazgatási bizottságként indokolt megalakítani, ez esetben a tanácstagok megbízatásának, összeférhetetlensé-