Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 12. szám

628 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám gi ügyeinek vizsgálatában csak a tanácstagbizottsági tagok vesznek részt ügyrendi bizottságként); községi, nagyközségi tanácsoknál: — nagyközségi tanácsoknál általában a városinál összevontabb bizottsági szervezet létrehozása indokolt; — községi tanácsoknál a kötelezően megalakítandó bizottságok feladatkörének szélesítése mellett csak akkor célszerű további bizottságot alakítani, ha azt a község sajátos helyzete indokolttá teszi. Az esetenkénti feladatokat ideiglenes bizottságok végezzék. 2. A tanács a területi-helyi sajátosságok, feltételek mérlegelése alapján dönti el, hogy a javasolt bizottságok, albizottságok közül melyeket és milyen feladatkörre hoz létre. így például kisebb városokban a városfejlesztési, valamint az ellátásiszolgáltatási feladatokat egy bizottság láthatja el. A bizottsági szervezet és ezek feladatainak meghatározásakor figyelemmel kell lenni a szakbizottságokra, a társadalmi szervek mellett működő bizottságokra is. Megfelelő egyeztetéssel kell elkerülni az indokolatlan párhuzamosságokat. 3. A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról az illetékes szakigazgatási szerv vezetője gondoskodik. A bizottsági munka ügyvitele a feltétlenül szükséges mértékre csökkenjen. Munkatervet általában csak a bizottság készítsen, községben a bizottsági feladatok beépülhetnek a tanács munkatervébe. A bizottsági ülésről tömör emlékeztető készüljön. 4. A tanács felhatalmazhatja bizottságait albizottságok alakítására. Az albizottság vezetője bizottsági tag. Az albizottság a bizottság szerve, a bizottság egyes kiemelt feladataival foglalkozik. Megnevezésében az ,,al" jelzőt — azokban az esetekben, amikor korábban működő és ismert elnevezéssel megjelölt bizottság feladatát veszi át — nem szükséges használni. Ilyenkor elegendő a Szabályzatban rögzíteni, hogy milyen elnevezésű bizottság, melyik tanácsi bizottság albizottságaként tevékenykedik. A megyei Szabályzat melléklete feltünteti a végrehajtó bizottság, illetőleg a szakigazgatási szervek mellett működő szakbizottságokat. 5. A tanács Szabályzatában az ügyrendi és a számvizsgáló bizottság számára tevékenységi körével összefüggő további feladatokat is adhat. 6. A Szabályzat részletezi — a Tt. 57. §-ában foglaltaknak megfelelően — a bizottságok feladatait. Az egyes bizottságok feladatainak meghatározásakor megkülönböztetett figyelmet indokolt fordítani olyan követelmények és módszerek kialakítására, amelyek segíthetik a bizottságok szerepének kiteljesedését, főként összehangoló és ellenőrző tevékenységük hatékonyabbá tételét. A feladatok körét és mennyiségét — a Vhr. 61. §-ának rendelkezéseire tekintettel — úgy helyes megszabni, hogy az segítse elő a bizottságok érdemi működését. A Szabályzat meghatározza azokat az ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kérni az érdekelt bizottság véleményét. 7. A Szabályzat megjelölheti azokat a feladatköröket, amelyek ellátásában való közreműködésre a tanács ideiglenes bizottságot hoz létre. Ideiglenes bizottság alkítható különösen távlati fejlesztési program, koncepció kidolgozására, tanácsrendelet előkészítésére, egy bizottság feladatkörét meghaladó átfogó napirend előkészítésére, a társadalmi vita szervezésére, szélesebb körű ellenőrzésére, helyi tanácsoknál a lakosság nagyobb részét érintő feladatok, társadalmi munka megszervezésére. A bizottság működése 8. A bizottságok működését a Szabályzat úgy rendezi, hogy annak csak az alapvető kérdéseivel foglalkozik, és a bizottságokra bízza működésük részletszabályainak megállapítását. A Szabályzat megállapíthatja az albizottságok működésének alapvető szabályait. i A tanácstagi csoport 9. A megyei tanács a megyei városi, a városkörnyéki; a városi tanács a városon belül működő városkörzeti; a nagyközségi, a községi közös tanács a székhely községben működő tanácstagi cso-s port létrehozásáról a Szabályzatban határozhat.! A fővárosi tanács Szabályzata rendelkezik a fő-| városi tanácstagok kerületi csoportjainak a megalakításáról, a kerületi tanácsok szabályzatai létrehozhatják a kerületi tanácstagok körzeti csoportjait. A Szabályzat tartalmazza a tanácstagi csoport: — főbb feladatait, — működésének alapvető szabályait. a) A városkörnyéki tanácstagi csoport alapvető feladata, hogy elősegítse a helyi tanácsok megyei képviseletének, közös törekvéseinek összehangolását. A megyei irányításban közre nem működő városi, továbbá a közvetlen megyei irányításba vont nagyközségi tanács által választott megyei tanácstagok részt vehetnek a városkörnyéki tanácstagi csoport munkájában (tagként, illetőleg rendszeres vagy eseti meghívás alapján). Célszerű, ha a csoport esetenként a nagyközségben, községben is tart ülést. A Szabályzat útmutatást adhat a tanácstagi csoport és a városkörnyéki bizottság közötti kölcsönös tájékoztatáshoz. b) A városi tanács Szabályzata meghatározhatja a városkörzeti tanácstagi csoportok feladatainak, működésének főbb szabályait. A városkörzeti tanácstagi csoportok működési területe egy-egy sajátos jellegű városrész (pl. új lakótelep vagy egyegy politikai, illetőleg népfrontkörzet, ahol a tanácstagi választókerületeket valamilyen érdekközösség fűzi össze). IX. Fejezet A szakigazgatási szervek (Tt. 62. §—69. §) a) A tanácsok megnövekedett hatásköre, a gazdasági önállóság új helyzetet teremt a szakigazgatási szerveknél is, növeli felelősségüket a tanács