Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 617 A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 5/1985. (TK 12.) MT TH számú utasítása a tanácsok szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatáról 1. Az 1985-ben kezdődő új tanácsciklusban a tanácsok megnevekedett feladatai, tevékenységük újszerű feltételei és körülményei — különösen a tanácsok népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási jellegének erősítése, növekvő önállóságuk és felelősségük a gazdaságirányításban, a gazdálkodásban és a lakosság szükségleteinek kielégítésében a tanácsokat érintő magas szintű jogszabályokban bekövetkezett változások — szükségessé teszik a tanácsok szervezeti és működési sza^ bályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) a felülvizsgálatát. 2. Valamennyi tanácselnök gondoskodjék arról, hogy a végrehajtó bizottság az ügyrendi bizottsággal együtt készítsen és terjesszen 1985. december 31-ig a tanács elé tervezetet az adott tanács munkájának értékeléséről, az egyes feladatterületeken jelentkező fő tennivalóiról és ehhez kapcsolódóan a Szabályzat újjáalkotásáról. 3. A 2. pontban foglalt feladat teljesítésének elősegítésére — jogi iránymutatásként — jelen utasítással egy időben irányelvet adok ki. 4. Ez az utasítás közzétételének napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a tanácsok szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatáról szóló 3/1980. (TK. 23.) MT TH számú utasítás, valamint az azt módosító 3/1982. (TK. 8.) MT TH számú, 1/1983. (TK. 12.) MT TH számú és .3/1983. (TK. 32.) MT TH számú utasítás. Dr. Papp Lajos s. k.; államtitkár a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 7003/1985. (TK 12.) MT TH számú irányelve a tanácsi költségvetési szervek dolgozói erkölcsi és anyagi megbecsüléséről szóló 7018/1982. (TK 28.) MT TH számú irányelv módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról A tanácsi költségvetési szervek dolgozói anyagi és erkölcsi megbecsülésének egységes gyakorlata érdekében — az Egészségügyi Minisztériummal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, a Művelődési Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal, a Közalkalmazottak Szakszervezetével, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével, és a | Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben — az alábbi irányelvet adom ki: Az irányelv hatálya kiterjed az igazgatási, az egészségügyi és szociális, a kulturális, valamint a gazdasági ágazatba tartozó tanácsi költségvetési szervek dolgozóira. 1. A dolgozók fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülésére az elismerési lehetőségek a következők: a) állami kitüntetések, b) béremelés, c) pénz-, tárgyjutalom, jutalomüdülés, d) törzsgárdatagság elismerése, e) az igazgatási dolgozók részére cini adományozása. a) Állami kitüntetésre azokat a dolgozókat indokolt előterjeszteni, akik munkájukat tartósan példamutató módon látják el és rendszeresen kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Kitüntetés újabb adományozására — rendkívüli kivételektől eltekintve — 4—5 év elteltével kerülhet sor. ' b) A béremelésnél biztosítani kell az azonos munkáért azonos bér elvének gyakorlati megvalósítását. A munka szerinti elosztás következetes érvényesítése érdekében célszerű figyelembe venni a munka mennyiségi és minőségi követelményeit, a felelősséget, a nyújtott teljesítményt, a munka jellegét és a munkában is érvényesülő magasabb képzettséget, a szakmai gyakorlatot. A bérpolitikai elvek gyakorlati megvalósítása érdekében a felügyeleti szervnek, illetve a munkáltatónak indokolt a szakszervezeti szervvel együtt rendszeresen vizsgálni az azonos tevékenységet ellátó költségvetési szervek között és a szerveken belül az átlagbérek és az azonos kulcsszámba sorolt dolgozók bérbeállási szintjének alakulását. Az éves bérfejlesztés január 1-i hatállyal történjen meg. A bérautomatizmus felhasználásánál a kötelező alapbéremelések mellett figyelemmel kell lenni a munkaköri bértételek alsó határának mindenkori változásaira is. '1985-től a jutalmazási kerettel növelt béralap abban az esetben ad lehetőséget további bérfejlesztésre, ha — a költségvetési szerv bér- és létszámgazdálkodása megalapozott; — a dolgozó kollektíva hosszabb távon a jutalmazás helyett a bérfejlesztést választja; — olyan mértékű bérfejlesztésre kerül sor, amely a következő évek bérgazdálkodását, a kialakult jutalmazási rendet nem veszélyezteti. Ennek mértékéről előzetes elemzésre támaszkodva a társadalmi szervekkel együtt indokolt dönteni.