Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 7. szám

7. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 347 c) a miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) feladat- és hatáskörüknek megfelelően figyelemmel kísérik a népgazdasági tervek meg­valósulását, ennek érdekében intézkedéseket tesz­nek, és ellenőrzik az állami döntések végrehaj­tását; d) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a népgazdaság több ágát érintő vagy különleges je­lentőségű műszaki-gazdasági koncepciók és tanul­mányok készítésével, a nemzetközi együttműkö­désben való szervező munkájával közreműködik a gazdaságpolitikai dötések, illetve a népgazdasági tervek műszaki-gazdasági megalapozásában; ja­vaslatokat tesz a műszaki fejlesztés állami támo­gatásának mértékére ás fő irányaira. NTT. V. 14. A 13. pontban foglaltak nem érin­tik a minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek feladat- és hatáskörére vonat­kozó más jogszabályok rendelkezéseit. .. NTT. V. 15. A miniszterek, az országos hatás­körű szervek vezetői, a fővárosi tanács és a me­gyei tanácsok felelősek az általuk előterjesztett javaslatokban (koncepciókban) foglalt adatok megalapozottságáért, a javaslatok belső összehan­goltságáért és komplexitásáért, a javaslatok kap­csolódásainak és gazdasági, indokolt esetekben társadalmi hatásainak széles körű feltárásáért. NTT. V. 16. Az Országos Tervhivatal elnökének a felelőssége a tervjavaslat megalapozottságára, belső összehangoltságára és komplexitására, a gaz­daság hatékony arányos fejlődését és egyensúlyát megvalósító gazdaságpolitikai tartalmára, a célok és a megvalósításukat szolgáló fő eszközök össze­hangolására terjed ki. A középtávú népgazdasági terv végrehajtásáról szóló, illetőleg az éves népgazdasági tervet megál­lapító minisztertanácsi határozatban kell megha­tározni azokat a feladatokat, amelyeknek meg­valósításáért az egyes miniszterek, illetve országos hatáskörű szervek vezetői, valamint a tanácsok felelősek. NTT. V. 17. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke az állami statisztikai rendszer keretében megfigyeli a társadalom és a gazdaság fejlődését, ennek során statisztikai módszerekkel nyomon kö­veti a népgazdasági tervek megvalósulását, vala­mint meghatározott rendszerben biztosítja a nép­gazdasági tervek megalapozásához szükséges ada­tokat. NTT. V. 18. Az Országos Tervhivatal elnöke — a pénzügyminiszternek és a Központi Statisz­tikai Hivatal elnökének egyetértésével, a többi népgazdasági tervező szerv, a fővárosi, megyei tanácsok szakigazgatási szervei és az érdekkép­viseleti szervek véleményét kikérve — határozza meg a népgazdasági tervezés fogalom- és mutató­szám rendszerét. NTT. V. 19. Az Országos Tervhivatal elnöke a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek bevonásával meghatározza a népgazda­sági tervezés módszertanát, ennek keretében — a népgazdasági tervezésben részt vevő szer­vek által kidolgozandó, a népgazdasági tervezés­hez szükséges információk, koncepciók és javas­latok körét, fogalom- és mutatószám rendszerét, valamint tartalmi követelményeit, — a népgazdasági tervezés munkarendjét, a tervszámítások összehangolásának módját. IV. fejezet A tanácsok éá a gazdálkodó szervezetek tervei és ezek kapcsolata a népgazdasági tervvel NTT. 22. § A tanácsok a terület- és település­fejlesztési célok meghatározása, a lakosság infra­strukturális ellátottságának javítása, az ezt szol­gáló létesítmények gazdaságos működtetése, fenn­tartása és fejlesztése, a rendelkezésükre álló ösz­szes anyagi-pénzügyi eszköz összehangolt és ha­tékony felhasználása érdekében középtávú és éves tervet, a fővárosi, megyei tanácsok emellett hosz­szú távú koncepciókat készítenek. NTT. V. 20. A fővárosi, megyei tanácsok által készített hosszú távú koncepciók a tanácsok te­rület- és településfejlesztési stratégiájának kiala­kítására irányulnak, prognosztizálják — a nép­gazdaság hosszú távú tervezésével összehangoltan — a társadalmi-gazdasági folyamatoknak a tanács illetékességi területén várható alakulását. Hosszú távú konceociót városokra, valamint ezekre és vonzáskörzetükre, illetőleg nagyobb település­együttesekre is lehet készíteni. NTT. V. 21. A tanács középtávú terve az alapja a tanács társadalmi, gazdaságszervezési és koordi­nációs tevékenységének. A tanácsi középtávú terv előirányozza a lakosság lakás-, egészségügyi, szo­ciális, kulturális és közlekedési szükségleteinek, kereskedelmi, közmű-, város- és községgazdálko­dási, valamint egyéb szolgáltatási igényének ki­elégítését szolgáló intézkedéseket, a tanácsi intéz­mények működtetésével, fenntartásával és fejlesz­tésével, más tanácsokkal és a nem tanácsi szervek­kel való együttműködéssel kapcsolatos feladato­kat. A középtávú terv tartalmazza annak pénz­ügyi előirányzatait is. Ezen túlmenően: a) a fővárosi, megyei tanácsok középtávú terve — kijelöli a társadalmi-gazdasági fejlődés főbb területi céljait és az ebből adódó tanácsi felada-. tokát, a tanácsi és a nem tanácsi gazdaságra ki­terjedően összehangolja a lakossági infrastruktú­ra működtetésének, fejlesztésének és fenntartá­sának a céljait, a területek és települések közötti fejlesztés arányait, prioritásait; — meghatározza a település lakosainak száma alapján a fejlesztési lehetőségek egy részének megosztását a helyi tanácsok között; ennek kere­tében — a településeknek a lakosság ellátásában betöltött szerepe és elért ellátottsági szintje fi-

Next

/
Thumbnails
Contents