Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 29. szám

896 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám Jelentős és egyre emelkedik azonban azoknak a száma, akik kivonják magukat a rendszeres munka alól. Közös ismérvük a munkátlan életvitel, a társadalmi normákkal való szembehelyezkedés. Életmódjuk szükségszerűen társadalomra veszélyes magatartásra, gyakran bűncselekmények elkövetésére vezet. A közveszélyes munkakerülők számának emelkedése a bűnözés növekedésének veszélyét hordja magában. A jelenlegi jogszabályok azonban nem teszik lehetővé a munkakerülőkkel szembeni erőteljesebb fellépést. Ezért indokolt a büntetőjogi szabályozás továbbfejlesztése. A Büntető Törvénykönyvet (Btk.) módosító törvényerejű rendelet tervezete ennek érdekében a következő legfontosabb rendelkezéseket tartalmazza: 1. A munkakerülők rendszeres munkára szoktatása szükségessé teszi a helyhez kötésüket és az életvitelük szorosabb felügyeletét. Ezért indokolt új büntetési nem, a szigorított javító-nevelő munka bevezetése. Ez a büntetés az elítélt személyi szabadságának korlátozásával együttjáró munkára kötelezést jelent; a végrehajtását kikényszerítő jogi eszköz a szabadságvesztésre átváltoztatás lehetősége. A szigorított javító-nevelő munka bevezetése szükségessé teszi a Btk. több rendelkezésének (kitiltás, elévülés, szigorított őrizetből ideiglenes elbocsátás, halmazati büntetés, felfüggesztett büntetés végrehajtása, összbüntetés, előzetes fogvatartás beszámítása, mentesítés) módosítását is. 2. A próbára bocsátás — pártfogó felügyelet elrendelése mellett — közveszélyes munkakerülés esetén is célszerű intézkedés lehet. A közveszélyes munkakerülők gyakran visszaesők. A Tervezet ezért a Btk-t úgy módosítja, hogy lehetővé teszi a visszaesők próbára bocsátását. A próbára bocsátás csak a többszörös visszaesőnél lesz kizárt. Visszaeső próbára bocsátása esetén azonban kötelező a pártfogó felügyelet elrendelése. 3. A Tervezet kiterjeszti a közveszélyes munkakerülés törvényi tényállását: a tartósan elkövetett munkakerülés akkor is bűncselekményt valósít meg, ha az elkövető még nem volt munkakerülésért büntetve. 4. A közveszélyes munkakerülés elleni hatékonyabb fellépést célzó módosításokon kívül a Tervezet a Btk. Különös Részének további két módosítását is tartalmazza. A büntetőjogi szabályozás alapját képező rendelkezések megváltozása ugyanis szükségessé teszi, hogy a sugárzó anyagokkal való visszaélés, valamint az árdrágítás törvényi tényállása ezzel összhangba kerüljön. Részletes indokolás Az L §-hoz A Tervezet a Btk-nak a főbüntetéseket felsoroló 33. §-a (1) bekezdését kiegészíti a szigorított javító-nevelő munkával; a szigorított javító-nevelő munka — a súlyára figyelemmel — a főbüntetés sek rendszerében a szabadságvesztés és a javító* nevelő munka között helyezkedik el. A 2. §-hoz 1. A szigorított javító-nevelő munka nem vonja el az elítélt személyi szabadságát, de azt lényegesen korlátozza. A büntetőjog tudománya az ilyen jellegű büntetést „félszabad" intézménynek nevezi. A Tervezet ennek megfelelően állapítja meg a szigorított javító-ne^eíő munka legfontosabb tartalmi jellemzőit. Az elítélt alapvető kötelessége, hogy a kijelölt munkahelyen dolgozzék, a kijelölt Helységben tartózkodjék, a kijelölt szálláson lakjék, és annak rendjét megtartsa. A kijelölt munkahely nem jelenti azt, hogy — a javító-nevelő munkához hasonlóan — a végrehajtás helyét a bíróság határozza meg az ítéletben. A szigorított javító-nevelő munkát ugyanis annál a munkáltatónál hajtják végre, amellyel a büntetésvégrehajtási szervek megállapodtak, az elítéltet tehát nem a bíróság, hanem a büntetésvégrehajtás irányítja a konkrét munkahelyre. A kijelölt helység az a város vagy község, amelyben a szigorított javító-nevelő munkát végrehajtják. Az elítélt tehát a büntetés végrehajtásának tartamára elveszti a tartózkodási helye szabad megválasztásának a jogát; az e helységből való eltávozás lehetőségét büntetésvégrehajtási jogszabályban kell rendezni. — A kijelölt szállás az az intézmény, amelyben az elítélt a szigorított javító-nevelő munka végrehajtása alatt lakni köteles. A büntetés jellegéből következik, hogy ennek a szállásnak sajátos rendje van, bár kevésbé kötött, mint a szabadságvesztést végrehajtó büntetésvégrehajtási intézetek rendje. A részletes szabályozás a büntetésvégrehajtási jogszabály feladata, a Btk-ban csak az elítéltnek a szállás rendjével kapcsolatos kötelezettségét kell kimondani. 2. Az elítélt a szigorított javító-nevelő munka végrehajtása alatt nem munkaviszony, hanem büntetés végrehajtási jogviszony alapján végez munkát. A helyzetét az határozza meg, hogy megilletik azok a munkája végzésével kapcsolatos jogok, amelyek nincsenek ellentétben a büntetés céljával. A munkával kapcsolatos jogon a munkaviszonyból eredő jogokat kell érteni, amelyeket a munka díjazása és a dolgozó részére járó egyéb lyai határoznak meg, pl. a munkaidő, a pihenőidő, a Munka Törvénykönyve és a végrehajtási szabá. juttatások, a munkavédelem. 3. A szigorított javító-nevelő munka akkor alkalmas az elítélt rendszeres munkára szoktatására, ha huzamosabb ideig tart; a büntetés súlyából és jellegéből következik viszont, hogy a leghoszszabb tartama sem érheti el a hosszú tartamú szabadságvesztését. A tervezet ezért a szigorított javító-nevelő munka legrövidebb tartamát egy évben, a leghosszabb tartamát két évben határozza meg. Az utóbbi halmazati büntetés és összbüntetés esetében három évig terjedhet.