Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

650 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 24. szám. 12. § (1) Ha az árhatóság tisztességtelen ár érvényesítését állapította meg, az ár felülvizsgálatát követően a tisztességtelen árat érvényesítő köteles — az árhatóság által meghatározott időn belül — a tisztességtelen árral elért többlet árbevételt visszatéríteni. (2) Az előző bekezdés szerinti visszatérítés azt illeti meg, akivel szemben a tisztességtelen árat érvényesítették. Amennyiben erre nincs lehetőség, a tisztességtelen fogyasztói árral elért többlet árbevételt a Piaci Intervenciós Alapba kell befizetni. (3) Ha tisztességtelen ár érvényesítése miatt gazdasági bírság kiszabása iránti eljárás indul, az (1) bekezdés szerinti visszatérítési kötelezettségnek a gazdasági bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követően kell eleget tenni. (4) A visszatérítést ellenőrizhető módon kell nyilvántartani. 13. § (1) Ez a rendelet 1985. január hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után érvényesített árak tekintetében kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1028/1979. (XI. 1.) Mt. h. számú határozat hatályát veszti, rendelkezéseit azonban az 1985. január hó 1. napja előtt érvényesített árakra továbbra is alkalmazni kell. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke A Hl inászterfamáes 32/1984. (X. 31.) számú rendelete a gazdasági bírságról A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény 22. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli: Eljárási szabályok 1. § A gazdasági bírságot a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyre és magánszemélyre — ideértve a magánszemélyek társaságát is — lehet kiszabni. 2. § Gazdasági bírság kiszabását indítványozza a) a legfőbb ügyész, b) a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, c) a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szak* mai (ágazati) szakszervezetek elnöksége és a működési területén a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsa, d) feladatkörüket érintő tevékenységgel kapcsolatban a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint a megyei (fővárosi) tanácsok végrehajtó bizottságai ügykör szerint illetékes szakigazgatási szervei javaslatára a végrehajtó bizottság titkárai, e) feladatkörükben a szövetkezetek országos tanácsai, f) feladatkörében a Fogyasztók Országos Tanácsa, g) feladatkörüket érintő tevékenységgel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága, valamint a hatósági minőségellenőrzésre feljogosított szervezetek. i 3. § (1) Ha a bíróság vagy más állami szerv az előtte folyamatban levő ügyben olyan körülményt tár fel, amely gazdasági bírság kiszabására alapul szolgálhat, erről értesíti a 2. § a)—c) pontjában megjelölt valamelyik szervet, a szükséges vizsgálat és — annak eredményéhez képest — gazdasági bírság indítványozása végett. (2) Ha a 2. §-ban nem említett, ellenőrzésre, illetőleg minőségi vizsgálatra jogosult állami szerv feladatai teljesítése, illetőleg ellenőrzése során olyan körülményt tár fel, amely gazdasági bírság kiszabására alapul szolgálhat, erről felügyeleti szervét gazdasági bírság indítványozása céljából köteles értesíteni; egyidejűleg köteles tájékoztatni a legfőbb ügyészt és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot is. 4. § A gazdasági bírság kiszabására irányuló indítványt három év elteltével nem lehet előterjesztem ni. E határidőt a bírság alapjául szolgáló magatartás befejezésétől (abbahagyásától), beruházással kapcsolatos magatartás esetén pedig a beruházás üzembehelyezésétől kell számítani. 5. § (1) A gazdasági bírság összegét úgy kell megállapítani, hogy az legalább 30"'o-kal meghaladja a jogosulatlanul szerzett előny, illetőleg okozott kár összegét.