Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 651 (2) Jogosulatlan anyagi előny, illetőleg kár hiányában a bíróság a bírság öszegét az eset összes körülményeire figyelemmel állapítja meg. 6. § Különös méltánylást érdemlő esetben a bírság összege az 5. §-ban említett mértékek alatt is megállapítható, vagy a bírság kiszabása mellőzhető. 7. § (1) A gazdasági bírság kiszabása iránt indított ügy elbírálása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. Ha a bírság kiszabását gazdálkodó szervezettel szemben indítványozták, a megyei (fővárosi) bíróság eljárása során a Polgári Perrendtartás ötödik részének szabályait alkalmazza. (2) Az eljárás költségét a bíróság előlegezi. Ez a költség a gazdasági bírság kiszabása, valamint a 6. § szerinti mellőzése esetén azt terheli, akivel szemben az indítványt előterjesztették. Az indítvány visszavonása vagy elutasítása esetén az eljárás költségét az állam viseli. (3) A bíróság határozatában intézkedik aziránt, hogy a bírságot, illetőleg az eljárási költséget a Pénzügyminisztérium megfelelő számlájára űzessék be. (4) A bíróság a gazdasági bírságot kiszabó határozatot megküldi a törvényességi felügyeletet, illetőleg a felügyeletet gyakorló szervnek és a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának. 8- § A gazdasági bírságot kiszabó határozatot a gazdálkodó szervezetnek és más jogi személynek a dolgozói, illetőleg tagjai előtt ismertetnie kell. 9. § (1) A gazdasági bírság kiszabása nem mentesíti a felelős személyeket a fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi, illetőleg a kártérítési vagy más vagyoni felelősség alól. (2) Gazdasági bírság kiszabása esetén az erre jogosult szerv köteles a felelős személyek ellen fegyelmi eljárást lefolytatni, illetőleg felelősségrevonásukról egyéb módon gondoskodni. A felelősségre vonásról a bíróság jogerős határozatának kézbesítésétől számított hatvan napon belül értesíteni kell a gazdasági bírság kiszabását indítványozó szervet és a bírságot kiszabó bíróságot. 10. § (1) A kártérítési vagy más vagyoni felelősséget, továbbá a pénzügyi (adó stb.) kötelezettségeket ez a rendelet nem érinti. (2) Ez a rendelet nem érinti a hatóságoknak azt a jogkörét, hogy a más jogszabályokban meghatározott esetekben bírságot szabhatnak ki. A gazdasági bírság kiszabásának különös esetei 11. § A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. számú törvény 22. §-ában meghatározott eseteken kívül gazdasági bírságot kell kiszabni arra, aki: a) jogszabályban előírt engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározott feltételektől eltérően végez külkereskedelmi tevékenységet; b) a devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerint engedélyhez kötött tevékenységet az előírt engedély nélkül vagy az engedélyben meghatározott feltételektől eltérő módon végez; c) olyan egyéb gazdasági tevékenységét folytait, amelyre a jogosultsága nem terjed ki; d) nem tesz eleget az alkatrészek, a tartozékok és a javítószolgálat folyamatos biztosítására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének; ej jogszabályban vagy hatósági előírásban meghatározott kötelezettségei megszegésével jelentősen megsérti a minőségvédelemhez fűződő érdekeket; f) a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó szabályokban előírt kötelezettsége elmulasztásával vagy megszegésével a dolgozóinak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet 1985. január hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a gazdasági bírságról szóló 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet, a módosításáról rendelkező 20/1979. (V. 26.) Mt. számú és 22/1983. (VI. 15.) MT számú rendelet, az 1006/1982. (II. 26.) Mt. h. számú határozat 5. pontjának második mondata, valamint a termékforgalomról szóló 33/1975. (XI. 29.) MT számú rendelet 10. §-a hatályát veszti. (2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a gazdasági bírság elszámolásával, átutalásával összefüggő kérdéseket szabályozza. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke