Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)
1984 / 24. szám
24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 637 sorolja azokat a magatartásokat, amelyeknél az erőfölénnyel való visszaélés tilalma érvényesül. Ezek a szabályok főleg a szerződéses kapcsolatok gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban álló alakítását, a szerződéses rendszer megfelelő működését szolgálják. A javaslat alkalmazása szempontjából szállítói, vállalkozói oldalon gazdasági erőfölényben van az a személy, vagy szervezet, akinek áruját (szolgáltatását) máshonnan nem, vagy csak a szakma és az adott termék (szolgáltatás) szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni. Megfelelő versenytárs hiányában a megrendelő is lehet gazdasági erőfölényben olyan termékek (szolgáltatások) megrendelése esetén, amelyek más számára, vagy más piacon nem, vagy csak a szokásosnál kedvezőtlenebbül értékesíthetők. A javaslat tiltja a szerződéses kapcsolatokban az indokolatlan egyoldalú előny kikötését, ha az gazdasági erőfölénnyel visszaélve történik. A Polgári Törvénykönyv megtámadási lehetőséget ad arra az esetre, ha a jogi személy olyan egyoldalúan meghatározott általános szerződési feltételeket használ, amelyek részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosítanak. A javaslat ezt a szabályt nem érinti, ugyanakkor ha a szerződéses kapcsolatban az egyoldalú előny kikötése gazdasági erőfölénnyel visszaélve történt: az ilyen kikötés eleve semmis, így annak érvénytelenségéhez külön megtámadásra nincs szükség. Tilos továbbá a javaslat szerint gazdasági erőfölénnyel visszaélve ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indokolatlanul elzárkózni a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződéskötéstől. A javaslat e rendelkezés alkalmazása során megköveteli, hogy egymást követően legalább két ízben zárkózzon el a másik fél a szerződéskötéstől. Ugyanakkor a javaslat csak az indokolatlan elzárkózást tilalmazza. A javaslat kiemeli a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződéskötés fogalmát. Erre azért volt szükség, mert előfordul, hogy a megrendelők, a szállítók nyomására, szállítási szerződés helyett adásvételi szerződést kötnek, így a kiszolgáltatott helyzetben levő megrendelő (vevő) nem érvényesítheti a szállítási szerződést biztosító törvényes kötbért, hanem csak a Polgári Törvénykönyv adásvételre vonatkozó enyhébb jogkövetkezményeit A javaslat a gazdasági erőfölénnyel való viszszaélés keretében tiltja a másik fél bármilyen módon való befolyásolását annak érdekében, hogy a szerződésből eredő jogos igényei érvényesítését mellőzze, továbbá ugyancsak tilos a versenytárs gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni. Ezeknek a rendelkezéseknek a kimondására azért volt szükség, mert gyakori, hogy a gazdasági erőfölényben levő fél, ezzel viszszaélve, nyomást gyakorol szerződésbeli partnerére vagy a versenytársra annak érdekében, hogy indokolatlan előnyhöz jusson (16. §). A tisztességtelen ár érvényesítésének tilalma A 17. §-hoz A javaslat általános jelleggel tiltja a tisztességtelen ár érvényesítését. Annak megállapítását, hogy az ár érvényesítése mikor tisztességtelen, a javaslat a szabad árak körében kimondja, míg a tisztességtelen ár további eseteinek megállapítását külön josgzabályra bízza. Az általános tilalomból következik, hogy a javaslat szankciórendszere — különös tekintettel a gazdasági bírságra — akkor is alkalmazást nyer, ha a külön jogszabályban tisztességtelennek minősített árat érvényesítenek, illetőleg ha az ár érvényesítése során a külön jogszabály rendelkezéseit sértik meg. Jogkövetkezmények; az igények érvényesítése A 18. §-hoz A javaslat rendelkezéseinek' a megszegése esetén — a jogsértés jellegétől függő —, differenciált szankciókat tartalmaz. Ezek hagyományos versenyjogi szankciók, melyek a jogsértések széles körében alkalmazhatók. Közös jellegzetességük, hogy közvetlenül nem- vagyoni jellegű joghátrányok, aminek az az oka, hogy a sértett félnek a jogai megsértése esetére nyújtandó védelemhez is elsősorban nem közvetlen vagyoni, ha-, nem társadalmi, erkölcsi érdeke fűződik. A javaslat szankciói nem érintik azokat a szerződéshez fűződő általános jogkövetkezményeket, amelyeket a Polgári Törvénykönyv tartalmaz. A Polgári Törvénykönyv 200. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Ez a rendelkezés a javaslat alkalmazása szempontjából azt jelenti, hogy ha a tisztességtelen gazdasági tevékenység gyakorlása szerződés útján valósul meg, vagy azzal kapcsolatos, úgy az eszközként használt szerződés teljes, vagy részleges semmissége is beáll,' A 19. §-hoz A javaslat a hagyományos versenyjogi szánké ciók mellett sajátos, újszerű jogkövetkezmény alkalmazását rendeli a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetére. Feljogosítja a bíróságot arra, hogy a sérelmet szenvedett fél kérelmére a szerződést — amelynek megkötésétől az erőfölényben levő ismételten és indokolatlanul elzárkózott — létrehozza. A létrehozandó szerződés tartalmára nézve a javaslat a szakmában szokásos feltételeket rendeli irányadónak. Ugyanakkor — a Polgári Törvénykönyv 206. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel összhangban — kivételt állapít meg a szerződés
