Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

636 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 24. szám veszélyessége a kifejezett szerződéses megállapodásokénál semmivel sem kisebb. A javaslat ugyanakkor figyelemmel van arra: bármilyen gazdasági együttműködés, tartós kapcsolat fogalmi velejárója, hogy az együttműködő felek az együttműködés sikere érdekében egymás között a versenyt bizonyos fokig korlátozni kénytelenek. Nem vezet be ezért általános kartell-tilalmat, hanem a gazdaságilag indokolt közös cél eléréséhez szükséges mértékig a verseny korlátozását, kizárását megengedi. Ha viszont az együttműködésben (összehangolt magatartásban) a versenykorlátozás ezt a mértéket meghaladja, mint tisztességtelen gazdasági tevékenység válik döntővé, s a tilalom körébe csúszik át. Természetesen a tilalom alá esnek a kizárólag a verseny korlátozására vagy kizárására irányuló összehangolt magatartások is. A javaslat megoldása azt a célt szolgálja, hogy egyfelől a versenykorlátozás tilalma címén ne akadályozzák a vállalati együttműködések,' tartós kapcsolatok, társulások, valamint a külkereskedelmi kapcsolatok, különösen az export célkitűzések kibontakozását, másfelől viszont azt, hogy e kapcsolatok ne fedhessenek tiltott kartelleket. A gazdasági verseny korlátozásának tilalma keret jellegű szabály, amely számol azzal, hogy a kartelltípusú összehangolt magatartás nem egy esetben objektíve létező elem a gazdaságban. Ennek megfelelően kell alkalmazni a szükséges mértéket meghaladó klauzulát. Így pl. az egyes szervezeti típusú együttműködések (társulás) mellett előfordulhatnak olyan tartós, szerződésen alapuló együttműködések is, amelyek egyes árucikkek (márkacikkek) forgalmazásának kizárólagosságát biztosítják. Ezekre a megállapodásokra a javaslatban foglalt tilalom nem terjed ki. A javaslat a tilalom általános megfogalmazásán és néhány tipikusnak tartott megállapodás példálódzó felsorolásán túl, kifejezetten megjelöli azokat a nevesíthető eseteket, amelyeknél a tilalmat nem kell alkalmazni. A javaslat szerint kivételt képez a tilalom alól, ha az összehangolt magatartás nemzetközi megállapodáson alapul, vagy pedig a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására irányul. Ez utóbbi ugyan nem vonható a gazdaságilag indokolt cél fogalmi körébe, de nem is a versenykorlátozásra, mint öncélra irányul, hanem egy veszélyes magatartással szemben a tisztességtelen gazdasági tevékenység elleni küzdelem sajátos eszköze lehet, melyet célszerűtlen lenne tiltani. A javaslat lehetővé teszi, hogy jogszabály a tilalom alóli kivétel további eseteit is meghatározza. A javaslat 27. §-a szerint ez a jogszabály csak törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet vagy minisztertanácsi határozat lehet, figyelemmel arra, hogy a gazdaságban garanciális érdekek fűződnek a versenykorlátozások lehetővé tételének szűkítésére és az egyes ágazati érdekek érvényesülésének megakadályozására (12. §). A javaslat tiltja a továbbeladási ár kikötését vagy alkalmazásának kikényszerítését, ha az gazdasági verseny korlátozása érdekében történik. Ezt a nemzetközi és hazai tapasztalatokkal igazolt megoldást az indokolja, hogy a versenyt nemcsak a versenytársak egymás közötti viszonyában, hanem azáltal is korlátozni lehet, hogy a termelő a kereskedő kezét köti meg a szabad áralakítás tekintetében és ezzel akadályozza az árverseny kibontakozását annak tevékenységi körében. E rendelkezés alkalmazása kapcsán azonban számolni kell azzal, hogy egyéb jogszabályok (pl. az árengedmények körében) a továbbeladási ár meghatározására közvetlen vagy közvetett rendelkezéseket tartalmaznak. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a továbbeladási ár meghatározása gyakran éppen a fogyasztók érdekében történik (13. §). Mai viszonyaink között csak elvétve fordul elő olyan magatartás, amely a gazdasági verseny , korlátozása céljából a forgalomban levő azonos vagy hasonló áruk árához képest aránytalanul alacsony árat alkalmaz. Mivel azonban ez az úgynevezett dömping-ár a visszaélések forrása lehet, a javaslat — nemzetközi kötelezettségvállalásunkra is figyelemmel — tiltja ezt a magatartást. A dömping-ár alkalmazása célzatos cselekmény, csak akkor üldözendő, ha az eladó az árat kifejezetten a gazdasági verseny korlátozása, illetőleg a versenytársak tönkretétele céljából — akár saját maga számára veszteség árán is — tartja szándékosan a hasonló áruk árához képest aránytalanul alacsony szinten (14. §). Az árukapcsolás tilalma A 15. §-hoz A gazdasági erőfölényhez való átmenetként a javaslat kitér az árukapcsolás tilalmazására is. Ezt a magatartást hatályos jogszabályaink tiltják, ám jelen javaslattól — szankciórendszerére figyelemmel — e magatartás hatásosabb leküzdése várható. A javaslat általában tiltja, hogy az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, illetőleg átvételétől tegyék függővé.^ A kereskedelem gyakorlatában számos olyan eset fordul elő, amikor több fizikailag elkülöníthető árut egymásra tekintettel egységként gyártanak, illetőleg forgalmaznak (pl. bútorgarnitúrák). E cikkek egységes forgalmazása nem tekinthető árukapcsolásnak. Az általános tilalom mellett lehetőséget ad a javaslat a külön jogszabályok számára, hogy az általános tilalomtól eltérően rendelkezzenek. E tekintetben a jogszabályi felhatalmazáson alapuló eseti rendelkezéseket is érteni kell. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma A 16. §-hoz A Polgári Törvénykönyv 4. §-ának (2) bekezdésével összhangban a javaslat tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, és példálódzva fel-