Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE '635 kötést, hanem az azt megelőző tájékoztatást, tár­gyalást, ajánlattételt is érti, függetlenül attól, hogy a szerződés létrejött-e vagy sem. A javaslat szerint a törvény alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcso­lódó minden olyan megoldás és adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányol­ható érdeke fűződik. A megoldás, illetőleg adat kifejezéseket tágan kell értelmezni. Ilyenek le­hetnek például a tevékenységi feltételek, a pénz­ügyi helyzet, a vevőkör, a műszaki dokumentáció, a recept, a modell, a minta. A titoksértés tehát akkor is megvalósul, ha a megszerzett vagy fel­használt, illetőleg nyilvánosságra hozott megoldás vagy adat nem áll iparjogvédelmi oltalom alatt A 7. §-hoz Esetenként előfordul, hogy a jogi személyek és a magánszemélyek a tervezett áremelést megelő­zően, indokolatlan gazdasági előnyök szerzése céljából az árukat a forgalomból kivonják, illető­leg a már elkészült árukat .visszatartják. A javas­lat tiltja ezeket a magatartásokat. Előfordul olyan eset is, hogy a termelők, illető­leg a kereskedők az áruk visszatartásával, illető­leg a forgalomból való kivonásával mesterségesen keltenek hiányt a piacon az ár emelkedésének előidézése céljából. A javaslat az ilyen manipu­lációkat sem engedi meg. A 8. §-hoz A piaci kapcsolatok megzavarásának sajátos formája a „bojkott", amely a harmadik személy­lyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontására vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályo­zására irányul. A hazai gyakorlatban előforduló esetek megakadályozása, továbbá nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségünk teljesí­tése érdekében tiltja a javaslat a bojkott-felhívást. Ez a rendelkezés azonban csak akkor alkalmaz­ható, ha az említett felhívás tisztességtelen volt. Ebből következően nem ütközik az üzleti tisztes­ség követelményeibe az olyan felhívás vagy szer­ződési ajánlat, amely kedvezőbb üzleti feltételek (pl. alacsonyabb ár, rövidebb szállítási határidő) kilátásba helyezésével kísérli meg azt, hogy a megrendelő a harmadik személy helyett az aján­latot tevővel szerződjön. A fogyasztók megtévesztésének tilalma A 9—11. §-hoz A hatályos jogunkban Is tiltott reklám-szédel­gést a javaslat már nem a versenytársak érdekei­re korlátozva, hanem azt fogyasztóvédelmi kér­désként fogalmazza meg. Ugyanakkor nem csupán a reklámot, hanem általános tilalommal a fo­gyasztó mindenfajta megtévesztését idevonja; függetlenül attól, hogy a megtévesztés az áru ke­lendőségének a fokozását szolgálja-e vagy sem. ^ Mivel a tisztességes tájékoztatás megvalósulá­sához igen nyomós fogyasztói érdekek fűződnek, a javas]at példálódzó jelleggel egyes megtévesz­tő magatartásokat külön is felsorol. így például tilos az áru tulajdonsága, használata, kezelése te­kintetében valótlan tény állítása, megtévesztésre alkalmas áruösszehasonlítás alkalmazása, megté­vesztő árujelző használata, kellő mennyiségben, illetőleg választékban rendelkezésre nem álló áru reklámozása (9. §). A javaslat újítása, hogy nem­csak a kifejezett tényállítást, hanem valamely adat elhallgatását — a hiányos tájékoztatást — iá megtévesztő tájékoztatásnak tekinti.' A javaslat annak megállapításánál, hogy a tá-* jékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkal­mas-e, úgy rendelkezik, hogy e tekintetben a, használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentésa az irányadó. A terméknek (szolgáltatásnak) a la­kosság számára történő rendszeres, vagy nagy mennyiségű értékesítése esetében a tájékoztatás-j nak a mindennapi életben használt kifejezések-* hez kell alkalmazkodnia. A jogi személyek egy-; más közötti kapcsolatában pedig általában a szak­mában elfogadott általános jelentés az irányadó (10. §). A javaslat kimondja azt is, hogy az áruössze-^ hasonlítás nem tekinthető megtévesztésre alkal­masnak, ha azt erre jogszabályban feljogosított szervezet (pl. hatósági minőségellenőrző intézet) végezte. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha egyébként biztosítva voltak a tárgyilagos vizs­gálat feltételei, a vizsgálat a nyilvánossággal kö­zölt összehasonlító adatokon alapult és a nyilvá­nossággal az összehasonlított áruk lényeges tulaj­donságait és árát is közölték. Ezen utóbbiak együttes feltételek. A tilalom alól kivételt csak akkor jelentenek, ha mindhárom feltétel egyszer­re valósul meg. A javaslat az előbbiekben meghatározott ese­tekben is megtévesztésre alkalmasnak minősíti az áruösszehasonlítást, ha a vizsgálati eredmón^t összefüggéseiből kiragadva, célzatosan és egy­oldalúan intézi (11. §). A gazdasági verseny korlátozásának tiblma A 12—14. §-hoz A gazdasági verseny korlátozásának, illetőleg kizárásának tilalma a szabályozás fontos eleme. A gazdaságirányítási rend működőképessége szempontjából alapvető jelentősége van annak, hogy a gazdasági tevékenységet folytatóknak a verseny korlátozására vagy kizárására irányuló megállapodásai tilalmazva legyenek. A javaslat nemcsak a versenyt korlátozó varry kizáró szer­ződéseket, hanem az erre az eredményre vezető összehangolt magatartásokat is tiltja, hiszen ezek

Next

/
Thumbnails
Contents