Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

634 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 24. szám len árról szóló Jogszabályok. Ezek részben kiegészítik a javaslat általános szabályait, részben pedig a javaslatban szereplő szankciók indítványozására, kiszabására, s az ezzel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket állapítják meg. RÉSZLETES INDOKOLÁS Altalános rendelkezések Az 1. §-hoz A javaslat hatályos jogunk felépítésével megegyezően egy általános tilalomra (generálklauzula) és a nevesíthető tényállások példálódzó jellegű felsorolására épül. Az általános tilalom azonban már nemcsak a tisztességtelen verseny bármely megjelenési formáját tiltja általában, hanem — ennél tágabban — a tisztességtelen gazdasági tevékenységet. Ezzel az újszerű megfogalmazással kerül a javaslat által védett intézmények közé a fogyasztói érdek és a közérdek is. A magatartás tisztességtelenségét a javaslat példálódzóan részletezi; különösen a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértő, más oldalról közelítve pedig az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző eljárások tartoznak ide. Az általános tilalmat a javaslat az „Általános rendelkezések" cím alatt tartalmazza, aminek elvi jelentősége van: alkalmazni lehet minden olyan esetben, amelyre a tervezet külön tiltó rendelkezést nem tartalmaz. A javaslat szerint a törvény hatálya a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyekre és magánszemélyekre terjed ki. A gazdasági tevékenység folytatására való jogosultság kimondására azért volt szükség, hogy egyértelmű legyen; a javaslat rendelkezései nem vonatkoznak a gazdasági tevékenységet jogosulatlanul folytatókra (kontárokra, fusizókra). Ellenkező megoldás ugyanis ezen — jogszabályaink által tiltott és szankcionált — tevékenységek legalizálását jelentené. A magánszemély megjelölést a javaslat gyűjtőfogalomként használja. Érteni kell alatta a kisiparost, a magánkereskedőt és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait. A javaslat hatálya tehát a gazdasági munkaközösségekre és a polgári jogi társaságokra is kiterjed. A javaslat alkalmazása szempontjából a jogi személyek kategóriájába kell sorolni a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot is, és alkalmazni kell rendelkezéseit az ipari és szolgáltató szövetkezeti-, valamint a mezőgazdasági szakcsoportokra is. A javaslat rendelkezései a külföldi jogi személyekre, illetőleg magánszemélyekre Ls kötelezőek. A 2. §-hoz A javaslat meghatározza a versenytárs és a fogyasztó fogalmát. Alkalmazása szempontjából versenytársnak minősül a gazdasági versenyben érdekelt jogi személy és magánszemély. A szabályozás abból indul ki, hogy mind a jogi személy, mind a magánszemély ugyanazon a piacon versenyez, így ugyanazok a magatartási szabályok vonatkoznak rájuk. A fogyasztó fogalmát a javasalt tág értelemben használja. Ide kell érteni a lakossági (állampolgár) fogyasztókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, termelési célból fogyasztó jogi személyt, illetőleg magánszemélyt is, ha az vevő, megrendelő, vagy felhasználó. Felhasználó alatt azt a fogyasztót kell érteni, aki nem vevőként vagy megrendelőként jut hozzá az adott termékhez, hanem aki egyéb jogcímen (pl. bérlet, haszonkölcsön) kerül kapcsolatba a terméket előállító vagy szolgáltatást nyújtó jogi személlyel, illetőleg magánszeméllyel. A tisztességtelen verseny tilalma A 3—4. §-hoz A javaslat tiltja a hírnévrontást, valamint a hitelképességet sértő vagy veszélyeztető magatartásokat. A hitelképesség fogalmát a javaslat nem szűken pénzügyi, hitelezési értelemben használja. Nemcsak a ,,jó adós" hitelképességéről van csak szó, hanem az üzleti megbízhatóságot is jelenti (3. §•) A javaslat az áru kifejezést gyűjtőfogalomként használja, s alatta mind az árut, mind a szolgáltatást érteni kell. A javaslat értelmében a versenytárs hozzájárulása nélkül tilos az árut olyan módon forgalomba hozni, illetőleg hirdetni, amely azt a lát-, szatot kelti, hogy az áru a versenytársé. Előfordul a külföldi árunak hazai áruként, de különösen hazai árunak külföldi áruként való megjelölése és értékesítése; a tilalom erre az esetre is ki-j terjed (4. §). Az 5—6. §-hoz A javaslat tiltja az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését, jogosulatlan nyilvános-' ságra hozatalát, illetőleg felhasználását. Ilyennek minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele fennálló bizalmi viszony, vagy üzleti kapcsolat felhasználásával szerzik meg. A javaslat kiemeli és példálódzóan felsorolja a bizalmi viszony néhány esetét, így a munkaviszonyt, a tagsági viszonyt, továbbá a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. A felcn-oi-'s nem kimerítő, ebbe a körbe sorolható a társas viszony is. A javaslat az üzleti kapcsolat alatt — újszerű módon — nemcsak a szerződés-