Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 633 Hatályos jogunkban nem kielégítőek a tisztességtelen gazdasági tevékenység elleni eredményes védekezés eszközei. A Polgári Törvénykönyv ugyan alapelvként deklarálta, hogy a törvény tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, de a részletes szabályok megállapítását külön jogszabályra utálta. Jelenleg nincs ilyen egységes, külön jogszabályunk. Több magas szintű jogszabályunk jelenleg is tartalmaz olyan rendelkezést, amely alkalmas egyes tisztességtelen gazdasági tevékenységek elleni fellépésre. így lehetőség van a jóhírnév védelmének biztosítására, ma is tiltott, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a tisztességtelen haszon szerzése, továbbá a vásárlók nem megfelelő tájékoztatása. Szabálysértési szankció alkalmazható az árukapcsolás és az áru jogtalan viszszatartása esetén stb. Ezek a jogszabályok azonban nem egységes elvek alapján és nem azonos időben készültek, így a tisztességtelen gazdasági tevékenység ellen önmagukban nem képesek hatékony védelmet biztosítani. 2. Gazdaságirányítási rendszerünk reformját követően ismét alkalmazzák bíróságaink a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvénynek az 1960. évi 11. számú törvényerejű rendelet által hatályban tartott rendelkezéseit. Ezeknek a szabályoknak a mai gazdasági viszonyokra történő alkalmazása azonban a jogalkalmazónak nehézségeket okoz. Emellett a jogszabály megjelenése óta a versenyjog fejlődésében olyan új tendenciák jelentkeztek, melyek a versenyjog átfogó újraszabályozását teszik szükségessé. Ennek fő indokai a következőkben foglalhatók össze: a) Tervszerű, piacszabályozáson alapuló gazdálkodási rendünkben világosan meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyekhez a piacon fellépőknek tartaniuk kell magukat. Nern lehet megengedni, hogy a tisztességtelen módszereket alkalmazók a piaci erkölcsnek és az üzleti tisztességnek megfelelő magatartást tanúsító versenytársaikhoz képest előnyösebb helyzetbe kerüljenek a gazdasági versenyben. Ez következik az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményből is, amelyhez a Magyar Népköztársaság 1970-ben csatlakozott. Erősödő nemzetközi kapcsolataink is megkövetelik, hogy a világpiacon versenyző magyar gazdálkodó szervezetek mögött itthon is egy egységes elveken alapuló korszerű versenyjogi háttér álljon. b) A versenyjog nemzetközi fejlődési tendenciái azt mutatják, hogy ma már a versenyjog kiterjed a fogyasztók érdekeinek a védelmére is. A fogyasztóvédelem szempontja az 1923. évi V. törvényben közvetlenül még nem jelent meg. Az új szabályozásban ezért a tisztességtelen versenynyel szemben — a versenytársakon kívül — megfelelő védelmet kell biztosítani a fogyasztók számára is. c) A modern versenyjog harmadik fejlődési tendenciája, hogy a közérdek védelmében szabályozási körébe vonja a versenyt korlátozó, illetőleg kizáró magatartásokat. Ezek a magatartások (kartellek létesítése, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés) gátolják a piaci mechanizmusok megfelelő működését, s ezért — az érintett versenytársak és a fogyasztók érdekeinek sérelmén túlmenően — a népgazdaság érdekét is sértik. Jelenleg ezen a területen nincs átfogó szabályozás, csupán a termékforgalomról, az árszabályozásról és a gazdasági társulásokról szóló jogszabályok tartalmaznak néhány tiltó rendelkezést. 3. A javaslat nem egyszerűen a tisztességtelen versenyről szól, hanem megtilt mindenfajta tiszteségtelen gazdasági tevékenységet, s biztosítja az ilyen magatartások elleni határozott fellépést is. Ehhez képest a javaslat jelentős újításokat vezet be: a) A tisztességtelen gazdasági tevékenységet folytatók ellen biztosítja a bíróság előtti jogvédelmet. Figyelemmel azonban az egyéni jogérvényesítés nehézségeire, a nem jogképzett károsultak perléstől való tartózkodására lehetőséget ad a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Fogyasztók Országos Tanácsának, a Magyar Kereskedelmi Kamarának és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek, hogy a fogyasztók jogainak érvényesítése iránt közérdekű keresetet terjeszthessenek elő. b) A közérdek védelmében a javaslat a törvény rendelkezéseinek megsértése és bizonyos feltételek megléte esetén lehetőséget ad gazdasági bírság kiszabására. c) Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a piac működőképességének megteremtése, illetőleg fenntartása nem csak a piacon fellépő gazdasági tevékenységet folytatók feladata, a javaslat a piacfelügyeletet gyakorló minisztériumra (országos hatáskörű szervre) bízza a törvény rendelkezéseinek betartása feletti őrködést. * i 4. A javaslat figyelembe veszi, hogy a modern versenyjog tárgya túlmutat a verseny szabályozásán, s tulajdonképpen a piacot szabályozó jog lett. A javaslat a verseny kereteit szabályozza, de önmagában nem alkalmas a piaci egyensúly megteremtésére, mely alapvető feltétele a gazdálkodással egyidős piaci verseny meglétének. Ehhez a jogi keretek biztosításán kívül megfelelő vállalati struktúrára és a verseny fennmaradását biztosító, és azt segítő gazdasági szabályozó-rendszerre is szükség van. 5. A javaslat egységes és átfogó módon szabályozza a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmát. Ez azonban nem jelent kizárólagosságot. Tovább élnek azok a jogszabályi rendelkezések is, amelyek részben tartalmi, részben szerkezeti okokból nem voltak beépíthetők az egységes rendszerbe. Így a Polgári Törvénykönyvnek, valamint a belkereskedelemről és az élelmiszerekről szóló törvényeknek egyes szabályai. A javaslat rendelkezéseivel összhangban jelennek meg a gazdasági bírságról és a tisztességte-