Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 633 Hatályos jogunkban nem kielégítőek a tisztes­ségtelen gazdasági tevékenység elleni eredményes védekezés eszközei. A Polgári Törvénykönyv ugyan alapelvként deklarálta, hogy a törvény tilt­ja a tisztességtelen gazdálkodást, de a részletes szabályok megállapítását külön jogszabályra utálta. Jelenleg nincs ilyen egységes, külön jog­szabályunk. Több magas szintű jogszabályunk jelenleg is tartalmaz olyan rendelkezést, amely alkalmas egyes tisztességtelen gazdasági tevékenységek el­leni fellépésre. így lehetőség van a jóhírnév vé­delmének biztosítására, ma is tiltott, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a tisztességtelen haszon szerzése, továbbá a vásárlók nem megfe­lelő tájékoztatása. Szabálysértési szankció alkal­mazható az árukapcsolás és az áru jogtalan visz­szatartása esetén stb. Ezek a jogszabályok azon­ban nem egységes elvek alapján és nem azonos időben készültek, így a tisztességtelen gazdasági tevékenység ellen önmagukban nem képesek ha­tékony védelmet biztosítani. 2. Gazdaságirányítási rendszerünk reformját követően ismét alkalmazzák bíróságaink a tisztes­ségtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvénynek az 1960. évi 11. számú törvényerejű rendelet által hatályban tartott rendelkezéseit. Ezeknek a sza­bályoknak a mai gazdasági viszonyokra történő alkalmazása azonban a jogalkalmazónak nehézsé­geket okoz. Emellett a jogszabály megjelenése óta a versenyjog fejlődésében olyan új tendenciák jelentkeztek, melyek a versenyjog átfogó újra­szabályozását teszik szükségessé. Ennek fő indo­kai a következőkben foglalhatók össze: a) Tervszerű, piacszabályozáson alapuló gazdál­kodási rendünkben világosan meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyekhez a piacon fellé­pőknek tartaniuk kell magukat. Nern lehet megen­gedni, hogy a tisztességtelen módszereket alkal­mazók a piaci erkölcsnek és az üzleti tisztesség­nek megfelelő magatartást tanúsító versenytár­saikhoz képest előnyösebb helyzetbe kerüljenek a gazdasági versenyben. Ez következik az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyez­ményből is, amelyhez a Magyar Népköztársaság 1970-ben csatlakozott. Erősödő nemzetközi kap­csolataink is megkövetelik, hogy a világpiacon versenyző magyar gazdálkodó szervezetek mögött itthon is egy egységes elveken alapuló korszerű versenyjogi háttér álljon. b) A versenyjog nemzetközi fejlődési tenden­ciái azt mutatják, hogy ma már a versenyjog kiterjed a fogyasztók érdekeinek a védelmére is. A fogyasztóvédelem szempontja az 1923. évi V. törvényben közvetlenül még nem jelent meg. Az új szabályozásban ezért a tisztességtelen verseny­nyel szemben — a versenytársakon kívül — meg­felelő védelmet kell biztosítani a fogyasztók szá­mára is. c) A modern versenyjog harmadik fejlődési tendenciája, hogy a közérdek védelmében szabá­lyozási körébe vonja a versenyt korlátozó, illető­leg kizáró magatartásokat. Ezek a magatartások (kartellek létesítése, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés) gátolják a piaci mechanizmusok meg­felelő működését, s ezért — az érintett verseny­társak és a fogyasztók érdekeinek sérelmén túl­menően — a népgazdaság érdekét is sértik. Jelen­leg ezen a területen nincs átfogó szabályozás, csupán a termékforgalomról, az árszabályozásról és a gazdasági társulásokról szóló jogszabályok tartalmaznak néhány tiltó rendelkezést. 3. A javaslat nem egyszerűen a tisztességtelen versenyről szól, hanem megtilt mindenfajta tisz­teségtelen gazdasági tevékenységet, s biztosítja az ilyen magatartások elleni határozott fellépést is. Ehhez képest a javaslat jelentős újításokat vezet be: a) A tisztességtelen gazdasági tevékenységet folytatók ellen biztosítja a bíróság előtti jogvé­delmet. Figyelemmel azonban az egyéni jogérvé­nyesítés nehézségeire, a nem jogképzett károsul­tak perléstől való tartózkodására lehetőséget ad a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Fo­gyasztók Országos Tanácsának, a Magyar Keres­kedelmi Kamarának és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek, hogy a fogyasztók jogainak érvényesítése iránt közérdekű keresetet terjeszthessenek elő. b) A közérdek védelmében a javaslat a törvény rendelkezéseinek megsértése és bizonyos feltéte­lek megléte esetén lehetőséget ad gazdasági bír­ság kiszabására. c) Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a piac működőképességének megteremtése, illetőleg fenntartása nem csak a piacon fellépő gazdasági tevékenységet folytatók feladata, a javaslat a piacfelügyeletet gyakorló minisztériumra (orszá­gos hatáskörű szervre) bízza a törvény rendelke­zéseinek betartása feletti őrködést. * i 4. A javaslat figyelembe veszi, hogy a modern versenyjog tárgya túlmutat a verseny szabályo­zásán, s tulajdonképpen a piacot szabályozó jog lett. A javaslat a verseny kereteit szabályozza, de önmagában nem alkalmas a piaci egyensúly megteremtésére, mely alapvető feltétele a gazdál­kodással egyidős piaci verseny meglétének. Ehhez a jogi keretek biztosításán kívül megfelelő vállalati struktúrára és a verseny fennmaradását biztosító, és azt segítő gazdasági szabályozó-rend­szerre is szükség van. 5. A javaslat egységes és átfogó módon szabá­lyozza a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmát. Ez azonban nem jelent kizárólagosságot. Tovább élnek azok a jogszabályi rendelkezések is, amelyek részben tartalmi, részben szerkezeti okokból nem voltak beépíthetők az egységes rend­szerbe. Így a Polgári Törvénykönyvnek, valamint a belkereskedelemről és az élelmiszerekről szóló törvényeknek egyes szabályai. A javaslat rendelkezéseivel összhangban jelen­nek meg a gazdasági bírságról és a tisztességte-

Next

/
Thumbnails
Contents