Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

632 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 24. szám letőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és — szükség szerint — biztosíték adására. 21. § (1) Aki tisztességtelen gazdasági tevékenységgel a fogyasztók széles körét érintő és jelentős nagyságú hátrányt okoz, azzal szemben — feladatkörében — a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kereskedelmi Kamara vagy a Fogyasztók Országos Tanácsa, illetőleg a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei pert indíthatnak a fogyasztók jogainak érvényesítése iránt még akkor is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg. (2) Az (1) bekezdésben említett igény a hátrány bekövetkezésétől számított egy év alatt érvényesíthető. Erre a határidőre a Polgári Törvénykönyv-* nek az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3) A bíróság eljárása során dönt az igény jogalapja tekintetében és meghatározza az igény kielégítésének módját. Ennek megfelelően kötelezheti a jogsértőt az ár leszállllítására, vagy az áru kijavítására vagy annak kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. A bíróság — marasztalás esetén — az ítéletben feljogosítja a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a Magyar Kereskedelmi Kamarát vagy a Fogyasztók Országos Tanácsát, illetőleg a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye. (4) A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek mégfelelően kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a Polgári Törvén}'könyv rendelkezései szerint más igényt érvényesítsen. 22. § (1) Gazdasági bírságot kell kiszabni, ha a jogi személy, illetőleg a magánszemély e törvény rendelkezéseinek megsértésével a) jelentős anyagi előnyre tesz szert, vagy b) a fogyasztóknak, illetőleg a versenytársnak jelentős kárt okoz. (2) A gazdasági bírság kiszabásának további eseteit, valamint az indítványozására, kiszabására és az ezzel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat a Minisztertanács állapítja meg. 23. § A törvény rendelkezéseinek megsértése esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint egyéb polgári jogi szankciók alkalmazásának, illetőleg szabálysértési vagy büntető eljárás megindításának is helye van. 24. § (1) A piacfelügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) jogosult — a 8. és a 16. §-ban foglaltak kivételével — bármely, e törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását megtiltani. Eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről alkotott 1981. évi I. törvény, valamint a piacfelügyeletről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha a magatartás további folytatásának megtiltása iránt a bíróságnál pert indítottak, a •piacfelügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) az eljárást felfüggeszti. 25. § (1) A törvényben tiltott magatartások miatt keletkezett vitákat egyeztető eljárás keretében is rendezni lehet. (2) Egyeztető eljárás lefolytatását az érdekeltek a Magyar Kereskedelmi Kamarától vagy a Fogyasztók Országos Tanácsától, illetve a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervétől — azok. feladatkörének megfelelően — kérhetik. (3) Az egyeztető eljárás csak az érdekeltek közös kérelmére folytatható le. (4) Az egyeztetést végző szerv állásfoglalása az érdekeltek részére csak ajánlást jelent. Záró rendelkezések 26. § E törvény rendelkezéseinek megsértése miatt indult perek a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak. 27. § A 12. § (3) bekezdésében említett jogszabály csak törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet vagy minisztertanácsi határozat lehet. 28. § (1) Ez a törvény 1985. január hó 1. napján lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvény, továbbá az azt módosító 1933. évi XVII. törvény. Losonczi Pál s. k., Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára Indokolás a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 1. Gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, piacszabályozáson alapuló mechanizmusában alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai érdekek •fűződnek ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolatokban hatékony fellépésre nyíljon lehetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formájával szemben. f