Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

24 «*ám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 631 meghaladóan a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezi. (2) Ez a tilalom különösen vonatkozik az áru árának meghatározására, a piac felosztására vagy a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből, értékesítéséből való kizárására, továbbá a beszerzési források, értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására. (3) A tilalmat nem kell alkalmazni, ha az összehangolt magatartás, illetőleg megállapodás nemzetközi megállapodáson alapul, vagy gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására irányul. Jogszabály a tilalom alóli kivétel további eseteit is meghatározhatja. 13. § Tilos a szerződésben — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — a továbbeladási árat a gazdasági verseny korlátozása érdekében meghatározni vagy ennek alkalmazását más módon kikényszeríteni. 14. § Tilos a gazdasági verseny korlátozása céljából a forgalomban levő azonos vagy hasonló áruk árához képest aránytalanul alacsony árat alkalmazni. Az árukapcsolás tilalma 15. § Tilos — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, illetőleg átvételétől függővé tenni. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma 18. § Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen a) a szerződéses kapcsolatokban .indokolatlan, egyoldalú előnyt kikötni; b) ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indokolatlanul elzárkózni a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződéskötéstől; c) a másik felet bármilyen módon befolyásolni annak érdekében, hogy a szerződésből eredő jogos igényei érvényesítését mellőzze; d) a versenytárs gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából ,befolyásolni. A tisztességtelen ár érvényesítésének tilalma 17. § (1) Tilos a tisztességtelen ár érvényesítése. (2) Tisztességtelen a szabad árformába tartozó ár, ha azt e törvény rendelkezéseibe ütköző módon érvényesítik. (3) A tisztességtelen ár további eseteit a Minisztertanács állapítja meg. Jogkövetkezmények; az igények érvényesítése 18. § A törvény rendelkezéseinek a megszegése esetén a jogsértés jellegéhez képest a bíróság a) megállapíthatja a jogsértés megtörténtét; b) a jogsértőt kötelezheti magatartásának abbahagyására, illetőleg eltilthatja a további jogsértésről; c) kötelezheti a jogsértőt, hogy nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és szükség esetén elrendelheti a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosság biztosítását; d) elrendelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállott vagy forgalomba hozott áru jogsértő jellegétől való megfosztását, illetőleg — kivételesen indokolt esetben — megsemmisítését. e) kötelezheti a jogsértőt kártérítés megfizetésére a polgári jogi felelősség szabályai szerint. 19. § A 16. § b) pontja esetében a bíróság — a sérelmet szenvedett fél kérelmére — a szerződést létrehozhatja és annak tartalmát a szakmában szokásos feltételekkel megállapíthatja. Nem hozza létre a bíróság a szerződést, ha az, aki a szerződéstől elzárkózott bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése népgazdasági érdeket sértene. 20. § Ha a tisztességtelen gazdasági tevékenység kár bekövetkezésének veszélyét idézi elő, a veszélyeztetett, továbbá a gazdasági bírság kiszabásának indítványozására jogosult szerv kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek a részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, il-