Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

630 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 24. szám. 2. § E törvény alkalmazásában aj versenytárs: a gazdasági versenyben érdekelt jogi személy és magánszemély; b) fogyasztó: a vevő, a megrendelő és a felhasználó. A tisztességtelen verseny tilalma 3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint való tény hamis színben való feltüntetésével a versenytárs jó hírnevét, vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. 4. § Tilos az árut, illetőleg a szolgáltatást ,(a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel forgalomba hozni, továbbá az áru hirdetésében olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. 5. § (1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy az üzleti titkot jogosulatlanul nyilvánosságra hozni, illetőleg felhasználni. (2) E törvény alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. 6. § (1) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül a.z is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy, illetőleg szervezet közreműködésével szereztek meg. (2) Bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a tagsági viszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. (3) Üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés. 7. § Tilos az árut a tervezett áremelést megelőzően, valamint az ár emelkedésének előidézése céljából a forgalomból kivonni, illetőleg visszatartani. 8. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely a harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatainak a felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. A fogyasztók megtévesztésének tilalma 9. § (1) Tilos a fogyasztókat az áruval kapcsolatban megtéveszteni. (2) Ez a tilalom különösen vonatkozik arra az' esetre, ha a) az áru lényeges tulajdonsága, használata, valamint kezelése tekintetében valótlan tényt vagy való tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, illetőleg az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas vagy hiányos tájékoztatást adnak; b) megtévesztésre alkalmas áruösszehasonlítást alkalmaznak, s azt reklámként vagy más tájékoztatásként nyilvánosságra hozzák; c) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a törvényes előírásoknak vagy a vele szemben támasztott szokásos követelményeknek; d) az árut — felhasználhatóságát vagy más lényeges tulajdonságát illetően — megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el; e) olyan árut hirdetnek, reklámoznak, amely nem vagy nem kellő mennyiségben, illetőleg választékban áll a fogyasztók rendelkezésére. 10. § Annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó. 11. § (1) Az áruösszehasonlítás nem tekinthető megtévesztésre alkalmasnak, ha az annak alapjául szolgáló vizsgálatot jogszabályban erre feljogosított szervezet végezte, vagy a tárgyilagos vizsgálat feltételei egyébként biztosítva voltak, a vizsgálat a nyilvánossággal közölt összehasonlító adatokon alapul, és a nyilvánossággal az összehasonlított áruk lényeges tulajdonságait és árát is közölték. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben is megtévesztésre alkalmas az áruösszehasonlítás, ha az a vizsgálati eredményt összefüggéseiből kiragadva, célzatosan és egyoldalúan idézi. A gazdasági verseny korlátozásának tilalma 12. § (1) Tilos az olyan összehangolt magatartás, illetőleg megállapodás, amely a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket