Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 331 9- § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kórbonctani vizsgálatot a kezelőorvos által rendelkezésre bocsátott kórtörténet ismeretében és a holttestnek a boncoló helyiségbe szállítását közvetlenül követően meg lehet kezdeni. Ha a halál bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek és a kórboncnok orvos véleménye szerint nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan lehetne következtetni a halál okára, illetőleg arra, hogy a halál természetes módon következett be (tisztázatlan haláleset) továbbá, ha a kórbonctani vizsgálat megkezdése előtt rendkívüli halál gyanúja merül fel, a kórbonctani vizsgálatot megkezdeni nem szabad. Ilyen esetben a kórbonctani vizsgálatot végző orvosnak a rendkívüli halál esetén követendő orvosi eljárásról szóló 11/1983. (IX. 22.) EüM—BM—IM számú együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárnia. (2) A kórbonctani vizsgálatot — ha elhalasztásának különös oka nincs — általában a halál bekövetkezését követő első munkanapon, legkésőbb azonban a halál beállásától számított 72 órán belül el kell végezni. A boncolás időpontjáról a vizsgálatot kérő kezelőorvost, műtét (szülés) esetén a műtétet végző (szülést levezető) orvost éresíteni kell. E személyeknek a vizsgálatnál jelen kell lenni. A kórbonctani vizsgálat 72 órán túli elhalasztása esetén az eltemetésre engedélyezett időtartamot a kórboncolást végző orvos állapítja meg és jegyzi be a halottvizsgálati bizonyítvány megfelelő rovatába. (3) A kórbonctani vizsgálatról — az erre vonatkozó szakmai-módszertani irányelvek szerint — jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben összefoglalva részletezni kell a kórlefolyást és meg kell állapítani a halál közvetlen okát, az arra vezető okot,' a halál alapjául szolgáló betegséget és az egyéb lényeges (kísérő) betegségeket. A jegyzőkönyvet epikrízissel kell lezárni, melyben össze kell hasonlítani a kezelőorvos által megjelölt és a kórbonctani vizsgálat során megállapított háláloki diagnózisokat. Ezek eltérése esetén meg kell jelölni az eltérés lehetséges okait is. (4) Ha a Magyar Néphadsereg tényleges állománya (hivatásos, továbbszolgáló, sorkatona, szolgá-^ -latot teljesítő tartalékos,.katonai tanintézet &all--, gatója) tagjának halála esetén a boncolást nem ka- j tonai gyógyintézet kórboncnoka végezte,, a (3), be- ! kezdésben meghatározott boncolási jegyzőkönyv 1 példányát az MN Központi Katonai Kórház Kórbonctani Osztályának meg kell küldeni* (5) Ha a kórbonctani vizsgálat olyan betegséget j állapít meg, amelyre más jogszabály bejelentési kötelességet ír elő, a bejelentést annak előírá- :! sai szerint kell megtenni. 10. § (1) A kórbonctani vizsgálat befejezését követően haladéktalanul ki kell állítani és — az 5. § (3)—(4) bekezdésében foglaltak szerint — ki kell adni a halottvizsgálati bizonyítványt, egyben a holttest elszállíthatóságáról az illetékei temetkezési vállalatot értesíteni kelL (2) A halottvizsgálati bizonyítványnak a kórház vezetőjének megküldendő példányát (IV) és a kórbonctani vizsgálati jegyzőkönyvmásolatot — a kezelőorvos által rendelkezésre bocsátott valamennyi orvosi dokumentum csatolásával — a kórbonctani vizsgálatról készült jegyzőkönyv lezárásának napján, legkésőbb azonban a kórbonctani vizsgálatot követő 15. munkanapon kell elküldeni. 11. § (1) A meghalt személy holttestének kórbonctani vizsgálatát — függetlenül attól, hogy a halál kórházban vagy azon kívül következett-e be, a kórház vezetőjének döntése alapján mellőzni lehet, ha a) a kórházban meghalt személy még életében vagy hozzátartozója a haláleset idejében a boncolás mellőzését kérte és a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alapján a halál oka megállapítható. Ilyen esetben a halottvizsgálati bizonyítványba a halál okát a kezelőorvos jegyzi be; b) a rendelkezésre álló (kezelőorvos által megküldött, továbbá az elhunyt korábbi kórházi kezelésével kapcsolatos) dokumentumok értékelése alapján a kórboncnok orvos véleménye szerint a boncolás elvégzésétől további lényeges megállapítás — tekintettel a 6. §-ban foglaltakra — nem várható. E vélemény alapján a boncolás mellőzését a kórbonctani osztály vezetője javasolhatja. Ilyen esetben a kórház vezetője a boncolás mellőzéséről a kezelőorvos véleményének figyelembevételével dönt és — ha a kórbonctani vizsgálat mellőzését engedélyezi — a halál okát a kórboncnok orvos jegyzi be a halottvizsgálali bizonyítványba. (2) A kórházban bekövetkezett halál esetén a kórbonctani vizsgálat nem mellőzhető, ha a) a kezelőorvos és kórboncnok orvos — a beteg vag: annak hozzátartozója kérésével szemben — a kórbonctani vizsgálatot egyaránt szükségesnek tartja; b) a-.-magzat halvaszületett vagy élveszületett,, de a születését követő 168 órán belül meghalt; cj a holttestet hamvasztani kívánják. 12. § (1) A kórbonctani vizsgálat során a holttestből a 6. §rban foglaltak érdekében, továbbá gyógykezelés, valamint gyógyszerelőállítás céljából szervet,