Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)
1984 / 14. szám
382 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám (szövetet, anyagot ki szabad venni; ezt a boncolási jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (2) A holttestből szervnek (szövetnek) élő személy testébe történő átültetése céljából való kivételére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg. (Z) Kórbonctani vizsgálat során a holttesten oktatás, továbbképzés és tudományos kutatás céljából is szabad orvosi beavatkozást végezni. A Tv. 66. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben a holttest orvostudományi egyetemi tanítás céljára történő átadására a kórbonctani osztály vezetője tesz javaslatot 13. § A kórbonctani vizsgálat után a holttestet a kegyeleti szempontok figyelembevételével helyre kell állítani. A holttest elszállításával, eltemetésével, elKamvasztásával kapcsolatos egyes rendelkezések 14. § (1) A halottat, valamint a halvaszületett magzatot csak a halál bekövetkezését megállapító halottvizsgálat után szabad kórbonctani vizsgálat (hatósági boncolás), eltemetés vagy elhamvasztás céljából a halál bekövetkezésének helyéről elszállítani [Tv. 64. § (1) bekezdés]. A holttest kórbonctani vizsgálatra történő elszállításának költségét a kórbonctani vizsgálatra illetékes kórház költségvetéséből kell biztosítani, (2) A kórházon kívül meghalt személy holttestének temetőbe szállításáról — a halottvizsgálati bizonyítvány kiadásával és az eltemetésre engedélyezett idő meghatározásával együtt — a halottvizsgálatot végző vagy a halálokot megállapító orvos intézkedik az ,„Intézkedés az elhunyt temetőbe szállításáról" című nyomtatvány kiállításával. Egyidejűleg erről az illetékes temetkezési vállalatot távbeszélőn, távirati úton vagy a hozzátartozó segítségével értesíti. A halöttvizsgálatot végző orvos a halott vizsgálat során a személyazonosítás érdekében kiállítja az e célra rendszeresített űrlapot és azt a halott végtagján rögzíti. (3) Kórházon kívüli szülés (vetélés) esetén — ha a magzat halvaszületett vagy élveszületett, de a születését közvetlenül követően meghalt — a szülésnél (vetélésnél) közreműködő, illetve a halottvizsgálatot végző orvosnak az anya és a holttest (abortum) kórházba való szállításáról kell intézkednie. Vetélés esetén halottvizsgálati bizonyítványt kiállítani nem kell, a további eljárást külön jogszabály határozza meg. (4) A kórházon kívül meghalt személy holttestének a halál bekövetkezése helyéről történő, legkésőbb 16 órán belüli elszállításáról a halottvizsgálatot végző orvos intézkedik. Ha a halál oka a halál bekövetkezését követő 16 órán belül nem állapítható meg, a holttestet a további intézkedésig a legközelebbi temetőbe vagy kórházi kórbonctani osztályra kell szállítani. A kórbonctani vizsgálat céljából történő továbbszállítás költségét a haláleset helye szerint területileg illetékes kórház költségvetésében kell biztosítani. Ha a halál okát a halál bekövetkezését követő 16 órán belül megállapítják, a holttestet az eltemetés helye szerinti temetőbe kell szállítani. (5) Az orvostudományi egyetemi tanítás céljára átadott holttest elszállításáról az orvostudományi egyetem gondoskodik. (6) A halott eltemetésére (elhamvasztására) engedélyezhető, a jogszabályban megállapított 72 órát meghaladó időtartamot — a halálok megállapításához szükséges időre és a holttest megfelelő tárolásának lehetőségére figyelemmel — a halál ckát megállapító orvos határozza meg és azt a halottvizsgálati bizonyítványba bejegyzi. A kórbonctani vizsgálat után a halott azonnal temethető. A hamvasztás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 10/1970. (IV. 17.) ÉVM—EüM számú rendelet módosításáról szóló 7/1983. (V. 12.) ÉVM—Eü M számú rendelet 7. §-ában foglalt rendelkezések állapítják meg. 15. § A holttestet csak a kórbonctani vizsgálat (hatósági boncolás) után szabad elhamvasztani, ha aj a halál kórházban következett be; b) a halál kórházon kívül következett be, de a hamvasztási engedély kiadására illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv a kórbonctani vizsgálatot vagy a hatósági boncolást szükségesnek tartja. Ilyen esetben a kórbonctani vizsgálat vagy hatósági boncolás iránt az egészségügyi szakigazgatási szerv intézkedik. Záró rendelkezések 16. § (1) A beteg kórházba való felvételekor fel kell jegyezni annak a hozzátartozónak a nevét és lakcímét, akit a beteg esetleges haláláról értesíteni kell. A kórházban bekövetkezett halálesetről az elhunyt személy hozzátartozóját — távirati úton, haladéktalanul — értesíteni kell; a táviratnak tartalmaznia kell az elhunyt személy nevét, születési évét és az anyja nevét.