Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 3. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE i 69 A jelenlevő tagok többségének szavazatán a tagok egynemű szavazatát kell érteni. A határo­zati javaslat tehát akkor válik érvényes határo­zattá, ha a jelenlevő tagok többsége mellette sza­vazott. 3. A tanács által történő visszahíváshoz, illető­Heg felmentéshez a tanácstagok többségének sza­vazata szükséges. A Tt. 31. § (4) bekezdés a) pontja értelmében a tanács hatáskörébe utalt választáshoz és kineve­zéshez a tanácstagok többségének szavazata szük­séges. A tanácstagok többségén a tanácstagok ere­deti összlétszámához viszonyított többséget kell érteni [Vhr. 28. § (1) bekezdés]. A Tt. a visszahí­vásra és felmentésre, valamint az ezzel kapcsola­tos szavazásnál a tanácstagok többségének szava­zatára nem utal, mivel a tanácstörvényben álta- ' lánosan érvényesült jogszabályszerkesztési elv szerint csak az alapjogosítványokat tünteti fel, az ehhez kapcsolódó ellentétes jogosítványt nem. A tanács hatáskörébe tartozó választásnál és kinevezésnél a választás és kinevezés joga álta­lában magában foglalja a megválasztó, illetőleg a kinevező által gyakorolható kapcsolódó jogokat is. Ennek értelmében tehát a tanácstagok többsé­gének szavazata (minősített többség) szükséges a visszahíváshoz, illetőleg a felmentéshez is, 4. Titkos „szavazáskor bekövetkező szavazat­egyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A Tt. 31. §-ának (3) bekezdése szerint — amennyiben a szavazás eredményeképpen szava­zategyenlőség áll elő —, a tanácselnök szavazata dönt. Ez az eljárási szabály értelemszerűen csak nyílt szavazás esetén alkalmazható. Titkos szava­zás esetén ugyanis nem állapítható meg, hogy mire esett a tanácselnök szavazata. Az a megol­dás sem követhető, hogy a tanácselnök utólag nyilatkozzék arról, mire szavazott, mert az a tit­kosság megsértéséhez vezetne. Mindebből következik, hogy titkos szavazáskor beálló szavazategyenlőség esetén nem jön létre döntés, ezért azt mindaddig meg kell ismételni, ameddig a jogszabály rendelkezése szerint szük­séges többség ki nem alakul. Vhr. 29. § (1) A tanács üléséről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. . (2) A jegyzőkönyvet a tanácselnök, a végrehaj­tó bizottság titkára, továbbá a jegyzőkönyv hite­lesítésére kijelölt két tanácstag írja alá. A jegy­zőkönyv hitelesítőket a tanács jelöli ki. (3) A jegyzőkönyvet, a tanács ülését követő nyolc napon belül, meg kell küldeni a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének; községek esetében a városi tanács végrehajtó bi­zottsága titkárának. (4) A tanács határozatáról, a jegyzőkönyv fel­terjesztésével egyidejűleg, jegyzőkönyvi kivona­tot kell küldeni az érdekelteknek, az illetékes szakigazgatási" szervnek, illetőleg — község kivé­telével — a felsőbb fokú szakigazgatási szervnek, miniszternek. Tt. 32. § (1) A tanács ülésén tanácskozási joggal vehet részt az, akit törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet cs határozat vagy a ta­nács szervezeti és működési szabályzata megjelöl, valamint az, akit az ülésre a végrehajtó bizottság meghívott. (2) A végrehajtó bizottság titkára és a szakigaz­gatási szervek vezetői a tanácsülésen kötelesek részt venni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. A végrehajtó bizottság titká­rát és a szakigazgatási szerv vezetőjét akkor is megilleti a tanácskozási jog, ha nem tanácstag. Vhr. 30. ^ (1) A tanácsülésen tanácskozási jog­gal vehetnek részt: a) az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács tagjai és kiküldöttei; b) a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának el­nöke és kiküldöttei; £) a Hazafias Népfront illetékes bizottságának elnöke vagy titkára; d) az érdekelt szakszervezeti szerv vezetője; e) az illetékes bíróság elnöke, a rendőr-főkapi­lányság (rendőrkapitányság) vezetője vagy kép­viselőik; f) mindazok, akiket jogszabály (Tt. 5. §) erre feljogosít, így különösen az illetékes ügyészség vezetője és az illetékes népi ellenőrzési bizottság elnöke vagy képviselőik; g) a helyi tanács ülésén a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai, kiküldöttei; h) a községi tanács ülésén a városi tanács el­nöke, kiküldötte; i) a miniszterek és a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek kiküldöttei az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásánál. (2) Ha a tanács nem tanácsi szerv munkáját, beszámolóját vagy javaslatát tárgyalja, a szerv vezetőjét tanácskozási joggal a tanács ülésére meg kell hívni. A szerv vezetője a tanácsülésen köteles megjelenni. (3) A tanács felszólalási jogot adhat tanácsko­zási joggal nem rendelkező személynek is. A tanács rendelkezései Tt. 33. § A tanács rendeletet alkot vagy határo­zatot hoz. Tt. 34. § (1) A tanács rendeletet alkothat jog­szabály végrehajtására, valamint jogi rendelkezést igénylő társadalmi viszonyok szabályozására. A

Next

/
Thumbnails
Contents