Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

726 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám b) kétezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást, c) kétezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, feltéve hogy a cselekmény egyébként sem bűncselekmény, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) °6 Aki húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelést követ el, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az értékhatár megállapítása végett értékegybefoglalásnak van helye, ha az elkövető az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal (többször) követte el, és ezeket együttesen bírálják el. (4) Tulajdon elleni szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója [60. § (3) bek.]. 106. § 1. Tulajdon elleni szabálysértések közül a lopás, sikkasztás, csalás, szándékos rongálás, orgazdaság esetén vizsgálni kell, hogy a szabálysértési értékre elkövetett cselekményt nem különös visszaesőként követték-e el. Az 1978. évi IV. tv. 137. §-a értelmében különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. Ezért tulajdon elleni szabálysértési cselekmény elkövetőjéről meg kell állapítani, hogy különös visszaeső-e. A felsorolt cselekmények Btk. 316. § (2) bekezdés e) pont [lopás]; a 317. § (2) bekezdés d) pont [sikkasztás]; 318. § (2) bekezdés d) pont [csalás]; 324. § (2) bekezdés bj pont [rongálás]; 326. § (2) bekezdés b) ponjt [orgazdaság], értelmében nem bírálhatók el szabálysértésként, ha különös visszaesőként követték el, vagyis az elkövetőt vagyon elleni szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb cselekmény elkövetéséig 5 év még nem telt el. Ennek megállapítása végett a MM Adatfeldolgozási Csoportfőnökség Bűnügyi Nyilvántartó Osztályát (Budapest VIII., Mosonyi utca 9. sz.) kell megkeresni. A megkeresésnek tartalmaznia kell az elkövető születési adaiait (születési hely, év, hó, nap), valamint anyaja nevét, asszonyoknál a leánykori nevét is, és a szabálysértés elkövetésének napját. Ha a tulajdon elleni (orgazdaság) szabálysértés miatt a rendőrség tesz feljelentést, az eljárást minden további nélkül le kell folytatni, mert az áttétel ténye magában foglalja, hogy a rendőri szervek a priorálást elvégezték. 56 A 105. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárt az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 41. §-ának (2) bekezdése, a pénzbírság összegét az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 41. §-ának (3) bekezdése állapította meg. 2. Több személy közös károkozása esetén a károkozók egyetemleges felelőssége. A károkozásért való felelősség részletes szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza, tehát a döntés meghozatalánál — ha a jogszabály kivételt nem tesz —, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell eljárni. Így a károkozók egyetemleges felelősségét — a feltételek megléte esetén — a szabálysértési eljárásban is meg kell állapítani. A Ptk. 344. §-a szerint a károsulttal szemben a károkozók felelőssége egyetemleges, egymással szemben a felelősségük a magatartásuk felróhatóságának arányában oszlik meg. Ha az utóbbi arányt nem lehet megállapítani, a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg. Erre a szabálysértési eljárás során is figyelemmel kell lenni. Ha tehát két személy közösen elkövetett szabálysértéssel egy harmadiknak 100 forint kárt okoz, a szabálysértési hatóságnak a kár megtérítésére mindkét elkövetőt egyetemlegesen kell köteleznie, így \a kár meg nem fizetése esetén a károsult bármelyikükkel szemben kérheti a végrehajtási eljárás elrendelését. Az egyetemleges felelősség megállapításán kívül a szabálysértési hatóság határozatában meg állapíthatja a károkozók egymással szembeni felelősségét is, amelynek csak a károkozók egymás közötti viszonyában van jelentősége. A Ptk. 344. §-ának (3) bekezdése lehetőséget ad arra is, hogy az egyetemleges felelősség megállapítását az eljáró hatóság mellőzze és a károkozókat közrehatásuk arányában marasztalja. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti az eljárást. 3. Tulajdon elleni szabálysértési cselekmény elkövetőjének szóló idézés és határozat kézbesítése. A tulajdon elleni szabálysértési cselekmények miatt feljelentett személyek részére szóló idézést, valamint a határozatokat zárt borítékban — vétívvel — kell a címzett részére kézbesíteni. 4. Bűnszövetség az is, ha az elkövetők bűncselekményi értékhatárt el nem érő, szándékos, tulajdon elleni cselekményeket szervezetten követnek el, illetve erre nézve előzetesen megállapodnak. Nem szabálysértés a cselekmény, ha a lopást, sikkasztást, csalást és a rongálást bűnszövetségben (Btk. 137. §) követték el. A törvény szövegének a bűnszövetségre utaló kifejezett rendelkezését úgy kell értelmezni, hogy bűnszövetségben elkövetettnek minősül a tulajdon elleni cselekmény akkor is, ha az a bűncselekményi értékhatárt nem éri el. Az ily módon történő elkövetés esetén a cselekmény nem szabálysértés, hanem bűncselekmény.