Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 727 Orgazdaság 107. § (l)57 Aki a) kétezer forintot meg nem haladó értékre orgazdaságot követ el, feltéve hogy a cselekmény egyébként sem bűncselekmény, i b) valamely dolgot olyan körülmények között szerez meg vagy rejt el, amelyekből gyaníthatja, hogy lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származik, vagy ugyanilyen körülmények között a dolog elidegenítésében közreműködik, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az értékhatár megállapítása végett értékegybefoglalásnak van helye, ha az elkövető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott cselekményt több alkalommal (többször) követte el, és ezeket együttesen bírálják el. (3) Orgazdaság miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója [60. § (3) bek.]. Jármű önkényes elvétele 107/A. § (1) Aki idegen nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Jármű önkényes elvétele miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója [60. § (3) bek.]. Gazdálkodási kötelesség megszegése I 108. § (1) Aki termék előállítására, felhasználására, forgalmazására, bejelentésére, rendelkezésre bocsátására, készletben tartására vagy kezelésére vonatkozó jogszabályon vagy jogszabály alapján kiadott rendelkezésen alapuló kötelességét megszegi tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Azt a terméket, vagy terményt, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás — az általános eljárási szabályok által megállapított keretben — a kereskedelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik. 1. A gazdálkodási kötelesség megszegésének minősülő egyes szabálysértések. A Tv. 108. §-ában meghatározott gazdálkodási kötelesség megszegésének szabálysértése által vé57 A 107. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 41. §-ának (2) bekezdése, a pénzbírság összegét az 1983. évi iü. számú törvényerejű rendelet 41. §-ának (3) bekezdése állapította meg. dett érdek a gazdálkodás szocialista rendje. E keretjogszabály tartalmát kitöltő jogszabályi rendelkezések egyes termékek előállításának, forgalmának stb. szabályozásával a népgazdaság tervszerű fejlődését, ezen belül a piaci kapcsolatok tervszerű kialakítását és zavartalanságát hivatottak biztosítani. Ezért az egyes termékek forgalmát korlátozó, illetve tiltó rendelkezések megsértése —• speciális rendelkezés hiányában — a Tv. 108. §-ában említett kötelességszegésnek minősül. A tényállás megállapításánál számba jöhető jogszabályokat számlik és terjedelmük miatt nem lehet felsorolni. Pl. az olyan magánszemélyt, aki saját termésű borát üzletszerűen 25 liternél kisebb mennyiségben termelési borkimérési engedély nélkül hozza forgalomba, e szabálysértés miatt kell felelősségre vonni. A szeszes ital értékesítésének korlátozásáról szóló 19 1977. (XII. 20.) BkM számú rendelet 11. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági kistermelő saját termésű borát üzletszerűen 25 liternél kisebb mennyiségben termelői engedély alapján forgalomba hozza. Fentiekkel kapcsolatban még a következőidre kell rámutatni. A Btk. 287. § (1) bekezdésében foglalt gazdálkodási kötelesség megszegése bűncselekmény (vétség), és a Tv. 108. §-ban foglalt tényállás elhatárolásánál figyelembe kell venni, hogy bűncselelcmény (vétség) a gazdÁlkodási kötelességet sértő magatartások megvalósítása esetén akkor következik be, ha a kötelességet sértő magatartások a népgazdaság étdekét is sertik. Szabálysértés viszont a gazdálkodási kötelesség szabályainak megsértésével — a megsértés tényével — megvalósul. Megjegyezzük, hogy az igazságügyi szakértői működésről szóló 12 1979. (VII. 17.) IM számú rendelettel kiegészített 9/1965. (VIII. 23.) IM számú rendelet 74'A. § szerint szakértő vehető igénybe annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy a népgazdaság érdekének sérelme fennáll-e. A népgazdaság szerveinek megtévesztése 108/A. § Aki a népgazdaság döntésre jogosult szervét megtéveszti, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A beruházási fegyelem megsértése 103/B. § Aki a beruházásokról szóló jogszabályban foglalt kötelezettség vagy tilalom megszegésével a) meghatározott beruházás céljára engedélyezett állami pénzeszközt a céltól eltérően haszál fel, b) beruházást nem az arra rendelt forrásból származó pénzeszközzel valósít meg, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.'