Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

713 TANÁCSOK vagy nyolc napon belül értesíteni a szabálysértési hatóságot arról, hogy a „Letiltás" foganatosításának milyen akadálya van; a munkabért, járandóságot már lefoglalták, a fizetésre kötelezett a munkáltatótól időközben kilépett stb. A munkáltató (járandóságot folyósító szerv) ezen értesítési kötelezettsége a „Letiltás" később felmerülő akadálya esetén is fennáll. Kártérítés érdekében történő „Letiltás" esetén c károsult állami szerv, társadalmi szervezet, szövetkezet számlájára, illetőleg a károsult magánszemély- részére kell (a munkáltató áltál) átutaltatni a letiltott, összeget. Az adóügyi szerv a szabálysértési hatóság áltál részére megküldött „Letiltás" alapján a szabálysértést elkövető terhére megállapított pénzbírságot és eljárási költséget az erre a célra nyitott számlán előírja. Az adóügyi szerv havonta egy ízben — minden hónap 5. napjáig — írásbeli értesítést küld a szabálysértési halóságnak azokról a tételekről, amelyeknél, a bírság és eljárási költség kiegyenlítése _ az előző hónap végéig, a „Letiltás" ellenére sem történt meg, a szabálysértési hatóság ennek álapján intézkedik a pénzbírságnak elzárásra történő átváltoztatásáról. Az adóügyi szerv a munl<áltató (járandóságot folyósító szerv) által történt átutalásokról egyénenkénti írásos értesítést köteles küldeni a szabálysértési hatóságnak. Az értesítéseket az adóügyi szerv összegyűjtve, havonta egyszer — a hónap 10. napjáig — a szabálysértési hatóságnak megküldi. [26/1968. (IX. 19.) PM sz. rendelet; 340/1968. PM IX. sz. közlemény.] 7. A pénzbírság elzárásra történő átváltoztatása akkor, ha az elkövető időközben más megye területére költözött. A pénzbírság elzárásra történő átváltoztatása ugyanolyan eljárásban folytatandó le, mint a szabálysértési hatóság illetékességi területén lakó elkövető esetében akkor is, ha az elkövető időközben más megye területére költözött. Ez esetben is az elzárás helyéül az elkövető lakóhelye szerint illetékes büntetésvégrehajtó intézetet kell megjelölni. A szabálysértési hatóság a pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozatát az elkövető jelentkezésére meghatározott napot követő 10—12 napig nyilvántartja. Ha a szabályszerűen kézbesített felhívást követően a megszabott határidő elteltéig az eljárás foganatbavételéről értesítés nem érkezett, illetőleg a pénzbírságot nem fizették meg, a szabálysértési hatóság az elkövető új lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot az elővezetés foganatosítása érdekében — a fent említett rendelet 6—7. §-ában előírt módon — megkeresi. - Az elzárás végrehajtása í 73. § KÖZLÖNYE 22. szám Részletfizetés, halasztás és az elzárás félbeszakítása 74. § (1) A pénzbírság, az eljárási költség és az elkobzás alá eső dolog értékének megfelelő összeg megfizetésére az első fokú szabálysértési hatóság részletfizetési kedvezményt vagy halasztást adhat, amely általában hat hónapig terjedhet. (2) Az első fokú szabálysértési hatóság fontos okból az elzárás elhalasztását vagy félbeszakítását is engedélyezheti. Ennek időtartama általában hat hónapig terjedhet. Sürgős esetben a félbeszakítást annak a szervnek a vezetője is engedélyezheti, amelynél az elzárást végrehajtják. 1. Részletfizetési kedvezményt indokolt esetben hat hónapnál hosszabb időre is lehet engedélyezni. '0 Ha az elkövető személyi, családi körülményei különösen indokolttá teszik a részletfizetést — kivételesen — hat hónapnál hosszabb időtartamra is lehet engedélyezni. A részletfizetés iránti kérelem elbírálása az első fokú hatóság hatáskörébe tartozik. Az elzárás elhalasztására vagy félbeszakítására irányuló kérelemnek az első fokú hatóság kellően indokolt (egészségügyi vagy családi) körülmények esetén általában adjon helyt. Ügy a részletfizetés iránt, mint az elzárás elhalasztására vagy félbeszakítására irányuló kérelem 20,— Ft összegű illeték alá esik. Az ilyen kérelmekkel kapcsolatos határozatok ellen [a Tv 68. § (2) bekezdése értelmében] fellebbezés7iek nincs helye. A végrehajtás mellőzése méltányosságból 75. § A szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság — ideértve az elzárásra átváltoztatott pénzbírságot is —, valamint az elkobzás alá eső dolog értékének megfelelő összeg végrehajtását méltányosságból részben vagy teljesen mellőzheti, az elkobzott dolgot pedig visszaadhatja a) a járási hivatal elnöke, ha az* ügyben a községi, illetőleg nagyközségi tanács járt el, b) a megyei, a megyei városi és a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának titkára, ha az ügyben — az a) pont kivételével — tanácsi szabálysértési hatóság járt el, c) a szabálysértési hatóság felügyeletét ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv), ha az ügyben más szabálysértési hatóság járt el. 1. Méltányossági eljárást hivatalból is lehet kezdeményezni. Ha az első fokon eljáró hatóság a határozat jogerőre emelkedése után arról szerez tudomást, hogy az elkövető körülményeiben (családtag elhalálozása, elemi csapás) súlyos helyzet következett be, hivatalból is kezdeményezhet méltányossági eljá-